Egyre többen vesznek fel jelzáloghitelt, gyorsabban kelnek el a lakások
Kettős kép rajzolódik ki a hazai lakáspiacon a 2026 első negyedévére vonatkozó tranzakciós adatok alapján. Bár a kereslet visszafogott maradt, a tranzakciószámok és az árak újbóli emelkedése már élénkülést jelez. A piac ezzel maga mögött hagyta a 2025 végén látott korrekciót, ugyanakkor az új egyensúly még nem alakult ki teljesen – írja a Duna House a friss elemzésében.
A negyedév meghatározó időszaka a március volt, amikor az év eleji visszafogottabb hónapok után jelentősen nőtt a forgalom.
A több mint 11,5 ezer adásvétel nemcsak havi összevetésben jelent erősödést, hanem megközelíti a tavalyi kiugró szinteket is.
A bővülés mögött azonban nem a kereslet általános élénkülése áll. A vevői keresletindex 73 ponton áll, ami az elmúlt tíz év egyik legalacsonyabb értéke. A forgalom növekedését inkább az magyarázza, hogy a piacon megjelenő vevők gyorsabban döntöttek, amit a kedvezőbb alkuhelyzet és a szélesebb kínálat is segített.
A lakásvásárlók egy nagyobb összeget és egyre hosszabb távra vesznek fel jelzáloghitelként
A finanszírozás továbbra is nagy szerepet játszik a piaci folyamatokban.
A jelzáloghitelezés volumene éves szinten jócskán megnőtt, mint ahogy az átlagos hitelösszeg is emelkedett.
A támogatott konstrukciók – különösen a CSOK Plusz – súlya tovább erősödött, a hitelek esetében pedig a hosszabb, jellemzően 25 éves futamidők váltak meghatározóvá. Mindez stabil hátteret ad a keresletnek, amelynek szerkezete egy év alatt teljesen átalakult: az Otthon Start program hatására nőtt az első lakásukat vásárlók aránya, a befektetők aktivitása pedig csökkent.
Beindult az áremelkedés az ingatlanpiacon
Az árak alakulása szintén fordulatra utal. Országos szinten mind nominál-, mind reálértéken emelkedtek az árindexek, vagyis az inflációt meghaladó drágulás ismét megjelent a piacon. A növekedés azonban területenként eltérő.
Kelet-Magyarországon kifejezetten erős áremelkedés látható, míg Budapesten inkább stagnálás vagy enyhe korrekció figyelhető meg.
A fővárosban ez részben azzal magyarázható, hogy az árak korábban magas szintre kerültek, miközben a kereslet egyre inkább a fiatalabb, árérzékenyebb vevők felé tolódik.
A tranzakciós adatok is ezt a különbséget erősítik. Vidéken dinamikus, sok esetben két számjegyű drágulás történt, Nyugat-Magyarországon például a téglalakások ára egy év alatt több mint 20 százalékkal nőtt. Budapesten ugyanakkor árnyaltabb a kép: bár a négyzetméterárak emelkednek, egyes szegmensekben – különösen a belvárosban – az átlagos lakásár csökkent, ami elsősorban a kisebb vagy eltérő minőségű ingatlanok nagyobb arányú értékesítésével függ össze.
Még úgy is gyorsabban kelnek el az ingatlanok, hogy a vásárlók árérzékenyebbek
A piaci változásokat az értékesítési idők is tükrözik. Vidéken és Pesten érezhetően gyorsult az értékesítés, Kelet-Magyarországon, például a panellakások esetében egy év alatt közel felére csökkent az eladási idő. Ezzel szemben Budán lassulás tapasztalható, ami szintén a kereslet átrendeződésére és az erősödő árérzékenységre utal.
Mindezek alapján 2026 első negyedéve átmeneti időszaknak tekinthető. A piac túljutott a korábbi visszaesésen, de
az élénkülést nem a kereslet általános bővülése, hanem a finanszírozási környezet javulása, az alkalmazkodó kínálat és a megváltozott vevői összetétel hajtja.
A következő hónapok nagy kérdése az lesz, hogy a jelenleg szűkebb, ugyanakkor az Otthon Start program hatására még mindig aktív kereslet képes-e tartósan fenntartani a márciusban látott erős forgalmat.
Tisza-lakásprogram: szép ígéretek, fedezet nélkül
A Tisza Párt átfogó bérlakás- és szabályozási reformokkal próbálná kezelni a lakhatási válságot, azonban fedezet nem biztos, hogy lesz rá. Az új Tisza-kormánynak meglehetősen behatárolt mozgástere lesz, hogy javítsa a magyarok többségének lakhatási helyzetét.
