Újraindul a varsói gyors: elbukott Magyar Péter lengyel szövetségese Krakkóban, amiután nagy bajban lehet Donald Tusk – most ebben bízhat Orbán Viktor

Elsöprő többséggel leváltotta Krakkó polgármesterét a város lakossága a hétvégén tartott helyi népszavazáson, ami akár Donald Tusk lengyel miniszterelnök jövőjére is hatással lehet.

Nagyon kikapott a Polgári Platform Krakkóban

A krakkói városi népszavazási bizottság hivatalos adatai szerint a polgármester leváltásáról szóló voksoláson 29,99 százalékos volt a részvétel, ami meghaladta a szükséges 26,98 százalékos küszöböt, így az eredmény érvényesnek számít. Az exit poll korábban ennél magasabb, 33,4 százalékos részvételt jelzett, és azt mutatta, hogy 

A népszavazáson a városi közgyűlés feloszlatásáról is dönthettek a krakkóiak, ez azonban nem járt sikerrel. A hivatalos adatok szerint ebben a kérdésben nem lett meg a szükséges részvételi küszöb. A testületben a Polgári Koalíció és az Új Baloldal rendelkezik többséggel. Aleksander Miszalski a Polgári Koalíció politikusaként, 2024-ben lett Krakkó polgármestere.

A népszavazási kezdeményezést krakkói aktivisták indították el januárban, márciusig pedig közel 134 ezer helyi lakos támogatta aláírásával. A referendumot élénk, országos figyelmet kiváltó kampány előzte meg. Miszalski a kampány során politikája módosítását ígérte, és arra kérte a krakkóiakat, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson. A polgármesterrel szembeni kifogások között több ügy is szerepelt:

• valaki a választási ígéretek be nem tartását,
• a város eladósodását, 
• a városi cégek irányítását 
• és a nepotizmust rótta fel. 

A szervezők emellett a Jacek Majchrowski utáni hivatali átadás-átvételt követő audittal és a városvezetés működésével kapcsolatban is kritikákat fogalmaztak meg. Az exit poll szerint a Miszalski ellen voksolók legfontosabb indoka a tiszta közlekedési zóna bevezetése volt, amire a megkérdezettek 28,3 százaléka hivatkozott. A városi cégek irányítását és a nepotizmust 14,3 százalék nevezte meg fő problémaként. A további okok között szerepeltek a növekvő megélhetési költségek, a város fejlődési irányának általános megítélése, a tömegközlekedési jegyárak emelése, a be nem tartott választási ígéretek, a munkaerőpiaci helyzet romlása és a változások lassú üteme is.

Hétfőn megszólt a bukott politikus, és kijelentette, hogy „tiszteletteljesen elfogadja Krakkó lakosainak döntését”.  „Szeretném megköszönni Krakkó minden lakosának a népszavazáson való részvételt – azoknak is, akik támogattak, és azoknak is, akik kritikusan viszonyultak hozzám. A helyi önkormányzati demokrácia pontosan arról szól, hogy a lakosok mondják ki a végső szót. Az elmúlt néhány hónap nagyon fontos tanulság volt számomra. Krakkó polgármestereként nagy megtiszteltetés és felelősség volt. Nem minden úgy történt, ahogy szerettem volna” – írta a közösségi médiában.

Krakkóban augusztus 23-án tarthatják az előrehozott helyhatósági választásokat. Addig a várost Donald Tusk miniszterelnök által kinevezett biztos irányítja.

Nawrocki hivatalvezetője három csapásról beszélt

Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal vezetője is reagált a hétvége eseményeire, azt mondta, hogy Donald Tusk és kormánykoalíciója az elmúlt napokban három nagy csapást kapott. Elsőként azt a kétszázezres tüntetést említette, amelyet szerinte a miniszterelnök által fémjelzett klímapolitika ellen tartottak, és amely álláspontja szerint rombolja az ipart, a mezőgazdaságot és a háztartások költségvetését. Ezen kívül nem tett jót az állapotnak Donald Trump amerikai elnök bejelentése sem, amely szerint további ötezer amerikai katonát küldenének Lengyelországba. Az elnöki hivatal vezetője ezt Karol Nawrocki választási győzelmével és a két elnök közötti jó kapcsolatokkal hozta összefüggésbe. Harmadik csapásként pedig a krakkói polgármester népszavazás útján történő leváltását említette.

A választás ország jelentőségére utal az is, hogy Jacek Strojny, a 200 ezres középváros Rzeszów képviselője is bejelentette hétfőn, hogy indítványt nyújt be a város polgármesterének felmentéséről szóló népszavazás kiírására. Konrad Fijołek polgármester  2021 óta Rzeszów polgármestere, bár független jelöltként indult, többek között a Polgári Platform, a Lengyel Néppárt (PSL), a Baloldal és a Lengyelország 2050 is támogatta. A 2024-es helyhatósági választásokon újraválasztották, a második fordulóban legyőzve a Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjét, Waldemar Szumnyt.

A PIS képviselői nem fukarkodtak a jelzőkkel a krakkói döntés után.

– Przemysław Czarnek, ellenzéki politikus, aki megvan róla győződve, hogy a krakkói népszavazás eredménye komolyabb változások kezdetét jelzi a lengyel belpolitikában. Szerinte a népszavazás eredménye személyes vereséget is jelent Donald Tusk számára, és ennek a hullámnak akkor lesz vége, ha a lengyel kormányfő megbukik.

Lengyelország jövőre tartanak parlamenti választásokat, ahol visszatérhet visszatérhet a 2023 előtt kormányzó PIS. Ehhez azonban mindenképpen szükség lesz egy kisebbik koalciós partnerre. A szövetség létrehozása azonban így sem lesz egyszerű menet, a PiS és a Konföderáció nézőpontja számos kérdésben eltér.

Magyar Péter számára sem mindegy, hogy a Polgári Platforom hogy teljesít

Magyar szempontból is van jelentősége a lengyelországi eseményeknek. Magyar Péter, Donald Tusk talán legfontosabb szövetségese, amit bizonyít, hogy a magyar kormányfő első hivatalos útja Lengyelországba vezetett. Nem véletlen azonban két vezető közeli barátsága, mindkét országban ellenpontot képze a centrista-liberális jobbközéppel szemben a konzervatív, vagy szuverenista jobboldal. 

Az április országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt kampánytábjában lengyel tanácsadók is jelen lehettek, erre utal, hogy több elemet is átvett Magyar Péter stábja, amit Lengyelországban is sikeresen használtak. Ezzel szemben Orbán Viktor ex-miniszterelnök komoly gesztust tett a PIS felé, amikor tavaly menekült státuszt adott két korábbi lengyel kormánytagnak. Ziobro és Romanowski kiadása Magyar Péter varsói látogátásának is témája volt.