A túlélésért küzd az árufuvarozás – a vasútvállalatok még mindig nem jutnak hozzá a védett árú üzemanyaghoz

Továbbra is jelentős kihívásokkal küzd a hazai vasúti árufuvarozás versenyképessége közútival szemben, holott a gazdaság egyik kulcsfontosságú ágazatáról van szó. A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület részletes helyzetképet adott a területről a múlt évi adatai és jelenlegi működési körülményei alapján. Felvázolta, hogy milyen intézkedéseket remél a kormánytól.

A hazai vasúti árfuvarozás lemaradása mögött több tényező húzódik meg. Az egyik legfontosabb a folyamatosan növekvő költségszint:

• az energiaárak ingadozása,
• a pályahasználati díjak emelkedése,
• valamint a munkaerőköltségek növekedése

egyaránt rontják a vasúti fuvarozók jövedelmezőségét. Az infrastruktúra állapota és a gyakori pályazárak, korlátozások is csökkentik a szolgáltatás megbízhatóságát és versenyképességét.

Estek a rendelések 

A keresleti oldalon sem kedvezők a folyamatok. Az elmúlt évben látványosan csökkent a külkereskedelem volumene, miközben a szállításigényes ágazatok – különösen az építőipar és a nehézipar – teljesítménye is esett. Ez közvetlenül mérsékelte a fuvarozási igényeket, ami érzékenyen érintette a vasúti áruszállítási piacot. 2025 egészében a vasúti áruszállítás teljesítménye – árutonna-kilométerben mérve – a korábbi évek mérséklődése után további 11 százalékkal zsugorodott. Ez már nem csupán ciklikus visszaesésre, hanem strukturális problémákra is utal. 

Mivel a vasúti áruszállító vállalatok  költségei egyre kisebb kereslet mellett estek, meredeken emelkedtek a fajlagos kiadásaik is. Az egy bruttó tonnakilométerre vetített fajlagos költségeik 2025 negyedik negyedévében 5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az éves szintű növekedés már 11,8 százalékot tett ki. A növekedés elsősorban az üzemeltetés és a tolatás drágulásából adódott. A költségek növekedését még az sem tudta ellensúlyozni, hogy a vasúttársaságok nagymértékben csökkentették a vállalatirányítási költségeiket, illetve az ágazat egészében jelentősen leépítették a létszámot.

Eközben a vasúti árufuvarozás díjai tavaly forintban számítva átlagosan összesen 2 százalékkal voltak magasabbak a 2024-esnél. Ez azonban reálértéken 4,7 százalékos csökkenés, hiszen a szolgáltatásokra vonatkozó 2025-ös átlagos infláció 6,7 százalékos volt. Ráadásul az év utolsó negyedében már nominálisan is estek a vasúti árufuvarozó cégek forintban számolt díjai, mégpedig 1,4 százalékkal.

Ennek az az oka a Hungrail magyarázata szerint, hogy az áruszállítás iránt csökkenő kereslet és a közút versenyelőnye mellett a vasúti árufuvarozók még az inflációt lekövető mértékben sem tudnak árat emelni.

Érdemi díjemelésre lett volna szükség

A fajlagos költségek 2025-ben 11 százalékos növekedése mellett a fajlagos bevételek csak 2 százalékkal emelkedtek, így a költségnövekedést csak további, 9,8 százalékos emelés kompenzálhatta volna. Mivel a vasúttársaságok ezt nem tudták érvényesíteni a megbízóiknál, drámaian romlott a jövedelmezőségük. A helyzetet tovább rontotta a rendelésállományuk zuhanása, ami a vasúti fuvarozók mellett a teljes hazai logisztikai ellátási láncot nehéz helyzetbe hozta. 

A kilátások rövid távon nem kedveznek a vasúti árufuvarozóknak.

• A Hormuzi-szoros lezárása súlyos globális energiaválságot idézett elő, ami az energiaárak jelentős emelkedésén keresztül közvetlenül növeli a vasúti áruszállítás költségeit is.
• Az inflációs hatás,
• illetve a globális logisztikai kihívások miatt

a vasúti fuvarozási igények további visszaesése valószínű, tovább rontva a szektor jövedelmezőségi kilátásait.

„A 2025-ös Vasúti Árufuvarozási Költségindex (VÁK) számai egyértelműen jelzik, hogy a magyar vasúti árufuvarozási piac már nem csak ciklikus gazdasági visszaeséssel, hanem mélyebb szerkezeti versenyképességi problémákkal küzd. Miközben a vasúti árufuvarozás teljesítménye 2025-ben további 11 százalékkal csökkent, a vasúttársaságok fajlagos költségei éves szinten 11,8 százalékkal  emelkedtek, amit a piaci környezetben mindössze 2 százalékos díjnövekedéssel tudtak részben kompenzálni” – mutatott rá Hódosi Lajos, a Hungrail ügyvezető igazgatója. Úgy látja, hogy ezért új irányt kell kijelölni a magyar vasútnak. Olyan kiszámítható közlekedéspolitikai és finanszírozási környezetre van szükség, amely egyszerre kezeli az infrastruktúra állapotát, a versenyképességi hátrányokat és a vasúti árufuvarozás stratégiai szerepét. Minden elvesztett vasúti fuvar közúti többletterhelést, nagyobb importkitettséget és gyengülő ipari versenyképességet okoz Magyarországnak.

A Hungrail által kidolgozott VÁGTA program több olyan rövid távon bevezethető intézkedést is tartalmaz, amelyek azonnal segíthetik a szektor stabilizálását. Ezek közé tartozik

• a vasúti egyeskocsi-támogatási rendszer újraindítása,
• a pályahasználati díjak felülvizsgálata és versenyképességi szempontú korrekciója,
• a kombinált fuvarozási támogatásának hazai bevezetése,
• és az iparvágányok és „last mile” kapcsolatok újraaktiválásának ösztönzése, hiszen jelenleg a 944 hazai iparvágány kevesebb mint fele vesz részt aktívan a vasúti logisztikában.

„A Hungrail sürgeti továbbá a védett üzemanyagár kiterjesztését a vasúti szektorra. Egyelőre egy szabályozási anomália hátráltatja, hogy védett áron vételezhessék az üzemanyagot a személy- és az áruszállító vállalatok, valamint a vontatási villamos energiára rakodó tételeket. A rendszerhasználati díjat csökkenteni kell, valamint az úgynevezett KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) pénzeszközöket haladéktalanul visszaigényelhetővé kell tenni, mert ez éves szinten 3-5 milliárd forint többletköltséget okoz az árufuvarozó szektornak. A vontatási energia ára még mindig a háromszorosa a 2022-es árrobbanás előttinek” – sorolta Hódosi Lajos.

Segíti a vasúti költségek átláthatóságát a VÁK index

A Vasúti Árufuvarozási Költség indexet az egyesület költséghatások átláthatóbbá tételére, az ágazatot érintő szakpolitikai döntések megalapozásához és az iparági szereplők tájékozottságának növelésére hozta létre. Az index minden szereplő számára hiteles információként kíván szolgálni a gazdaságilag is fenntartható vasúti árufuvarozásért.

A negyedévente publikált mutató bemutatja a vasúti árufuvarozás fajlagos költségváltozásait és visszajelzést ad a piacot befolyásoló tényezőkről. Az index értékeit a vasúti árufuvarozók körében készített reprezentatív kérdőíves kutatás eredményei alapján számítják ki. Az elemzés kitér arra is, hogy mennyi a fajlagos költségnövekedés és a díjbevétel közötti különbözet, azaz mekkora díjnövelés lenne indokolt az ágazatban ahhoz, hogy költségeik növekedését fedezni tudják a vasúti árufuvarozók.