Forró évek köszöntenek Magyarországra
A globális felmelegedéssel párhuzamosan a Kárpát-medence térségében az éves csapadékmennyiség egyértelműen csökkenő trendet mutatott 1901–2001 között. Ennek dacára az extrém sok csapadékot hozó napok száma egyre nő – állapította meg a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője. Az elmúlt napok kiadós esőzéséhez hasonló jelenségekre tehát a jövőben annak dacára is egyre gyakrabban számíthatunk, hogy vélhetően ezzel párhuzamosan éves szinten mérve egyre melegebbé és szárazabbá válik Magyarország éghajlata.
Sőt egy-egy szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék úgynevezett visszatérési periódusának hossza is csökken a 21. században – jósolja Bartholy Judit. Míg a múlt század végén negyvenévente lehetett számítani a Kárpát-medence valamely pontján arra, hogy egyetlen nap alatt 70 milliméternyi csapadék zúdul le, addig e század végére ennek gyakorisága a modellszámítások szerint 12-13 évre nő.
A szélsőséges időjárási jelenségek elterjedése azonban nem korlátozódik az extrém csapadékot hozó napokra. A globális felmelegedés és a Golf-áramlat gyengülése együttesen a szél erősödését okozza Európában: ha ugyanis a trópusokon felhalmozódó hőt a tenger nem vagy csak kevésbé „szállítja” északra, akkor – mivel a termodinamika törvényei szerint ez a hő mindenképpen a hidegebb területek felé törekszik – a szélnek kell elvégeznie ugyanezt. Ez a ma ismertnél sokkal súlyosabb viharok rendszeressé válásával, a széljárás tartós megváltozásával járhat Európában; ennek regionális hatásai a Kárpát-medencére ma még kiszámíthatatlanok. VG
