Meredeken ível felfelé a használtcikk-üzletek népszerűsége. A szakértők szerint a magyarázat egyszerű: a reálbérek csökkenésével mind kevesebb az emberek pénze, és ezért mind többen választják a rendkívül olcsó használtcikk-boltokat. Júniusban 2,7 milliárd forintot költött el a magyar lakosság ilyen üzletekben – olvasható a statisztikai hivatal legfrissebb kimutatásában –, tíz százalékkal többet, mint az előző év hatodik hónapjában.
„Bár az elmúlt két hónapban a nyári szabadságolások miatt megcsappant a forgalmunk, összességében mind többen térnek be hozzánk, és távoznak egy szatyornyi használt ruhával. Ennek csupán az az oka, hogy egyre szegényebbek az emberek, így mindenki azon próbál spórolni, amin csak lehet” – véli Dudás Klára, egy használtruha-üzlet vezetője.
Tény, a különböző turkálókban – legyen szó akár ruházatról vagy akár lakberendezési tárgyról – széles kínálattal és alacsony árakkal várják a takarékoskodó vásárlókat. Mielőtt azonban leírnánk magunkban az ilyen jellegű boltokat, amiért levetett holmikat árusítanak, nem árt tudni, hogy – akár csak a normál üzletekben – a vásárlónak itt is vannak jogai. Eitmann Norbert, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogászának segítségével a következő néhány pontban azokat a tudnivalókat gyűjtöttük össze, amelyekkel jó, ha tisztában van az ember, amikor használtcikk-kereskedésben vásárol.
Még a turkálóban is lehet reklamálni
A Polgári Törvénykönyv alapján a használtcikkeket forgalmazó kereskedőnek egy évig kell garantálnia portékájának szavatosságát. Ennek értelmében a vásárlástól számított hat hónapon belül az eladó köteles visszavenni, megjavíttatni a minőségileg kifogásolt, tönkrement terméket, vagy a vételárát visszafizetni, hacsak nem bizonyítani tudja, hogy a vevő okozta a kárt. Hat hónap elteltével viszont a vásárlónak kell bebizonyítania az igazát, és neki kell megoldania a meghibásodott termék szervizelését is. Így vagy úgy, ne hagyjuk magunkat megvezetni azokban az használtcikk-üzletekben, ahol az „Utólagos reklamációt nem fogadunk el” tábla ékeskedik a falon
Kinek kell intézni a szervizelést?
Ha nem tud a kereskedő és a vevő dűlőre jutni, hogy kinek a hibájából nyúlt ki a használt póló, vagy égett ki a levetett hajsütővas, akkor az első félévben az eladó kötelessége annak a szakértőnek a felkutatása, aki megállapítja a hiba pontos okát. Ezután természetesen a javíttatást is az eladónak kell intéznie.
Mi a teendő, ha nem sikerül megegyezni?
Ha nem enged a kereskedő a saját igazából, érdemes elkérni a vásárlók könyvét. A jegyző által hitelesített füzetbe bekerült panaszt ugyanis a kereskedőnek harminc napon belül írásban kell megválaszolnia. A válaszlevélben tájékoztatnia kell a vásárlót arról, hogy ha nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával milyen szervekhez fordulhat.
Hol lehet még panaszkodni?
Ha nem jártunk sikerrel a vásárlók könyvével, akkor érdemes a békéltető testülethez fordulni. Minden megyében működik kereskedelmi kamara, amelynek van külön békéltető testülete. A békéltető tárgyalás keretében összeültetik a vitában álló feleket, és közösen próbálnak megoldást találni a kétes ügyre. A vevőnek ezért egy fillért sem kell fizetnie: a békéltetés költségeit az állam állja.
Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?
A jótállás (más néven garancia) és a szavatosság keretében ugyanazokat az igényeket lehet érvényesíteni, az eltérés a kettő között a helytállási kötelezettség időtartamánál és a bizonyítási kötelezettségnél mutatkozik meg. A jótállás azt jelenti, hogy a kereskedő, illetve a gyártó garantálja, hogy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni, és ez alól a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a vevő nem használta rendeltetésszerűen a terméket. Szavatossággal az eladó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni.
