BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egy korszak vége - Gyurcsány mérlege

Véget ért egy időszak Magyarország történelmében azzal, hogy búcsúzik a Gyurcsány-kormány. A miniszterelnök csúcstartónak számít abból a szempontból, hogy az 1990 utáni időszak leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfője volt.

Több mint két tucat napirendi pontról tárgyalt a kabinet a Gyurcsány-kormány utolsó ülésén – közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. Konkrét témákat nem említett, mondván, erről szóvivő kollégája, Budai Bernadett az elkövetkező napokban tájékoztatja majd a nyilvánosságot. Az ülésen Gyurcsány Ferenc távozó miniszterelnök elköszönt a kormány tagjaitól, s megerősítette, a jövőt is közéleti szereplőként képzeli el, azonban progresszív politikusként az eddigieknél hátrébb lépve.

Csak a szépre emlékeztek

Daróczi összegzésként elmondta: a Gyurcsány-kormánynak 219 ülése volt. A kabinet eddig 1084 kormányrendeletet és 914 határozatott hozott, ez a szám a tegnapi döntésekkel még bővülni fog. 404 törvényjavaslatból 338-at már kihirdettek, kettő elnöki aláírásra vár, illetve 44 tárgyalása még folyamatban van.

A Gyurcsány-kormány eredményeiből Daróczi kiemelte, hogy duplájára nőtt a bruttó és a nettó átlagkereset, illetve a nyugdíjak 16 százalékkal magasabbak, mint a rendszerváltáskor voltak. A gyes és a gyed 2002-es 250 milliárd forintos kiadásaihoz képest 2009-ben 540 milliárd forintot jelentett. A családi pótlék összege is megkétszereződött. Nőtt a számítógéppel rendelkezők száma, megötszöröződött az internet előfizetéssel, illetve megháromszorozódott a mobiltelefonnal rendelkezőké. A szállodai férőhelyek száma 53 százalékkal emelkedett, míg a gyorsforgalmi úthálózat megkétszereződött. Három új híd épült a Dunán, egy a Tiszán. "A feketegazdaság visszaszorításának köszönhetően az állami bevételek 250 milliárd forinttal emelkedtek" - ismertette a szóvivő.

A szóvivőnek sem volt maradása

Daróczi Dávid is elbúcsúzott, mert a Gyurcsány-kormány távozását követően nem hosszabbítja meg kormányszóvivői mandátumát. Mint mondta, távozik a politikából, s a magánszférában szeretne dolgozni.

Az elemezők a kudarcokat is hosszan sorolták

Látványos eredményeket és komoly kudarcokat felvonultató, ellentmondásos időszakként értékelték a lapunknak nyilatkozó politológusok a két Gyurcsány-kormány tevékenységét. Juhász Attila, a Political Capital munkatársa szerint "erős negatív következményekkel" jár, hogy a még a Medgyessy-kormányhoz kötödő szociális intézkedéseket most vissza kell vonni, ugyanakkor az infrastruktúrafejlesztés, az európai uniós támogatások és a vállalkozások fejlesztése terén voltak eredményei a Gyurcsány Ferenc vezette kabineteknek.

Kiszelly Zoltán úgy látja, a második Gyurcsány-kormány alatt elkezdett egészségügyi átalakítások és ugyancsak az infrastruktúra fejlesztése, autópályák és Duna-hidak építése tekinthető eredménynek, kudarc viszont, hogy Gyurcsány túl későn ismerte fel, hogy a hiánycsökkentéshez kiadáscsökkentésre is szükség van, nemcsak a bevételek növelésére.

Juhász Attila kiemelte: mára egyértelműen negatívvá vált a Gyurcsány-kormány megítélése, mert az államháztartási hiány csökkentése miatt népszerűtlen intézkedéseket kellet hoznia 2006 nyarától. Ezzel kapcsolatban Kiszelly Zoltán azt mondta, a kormány népszerűsége ekkor, vagyis még jóval az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt kezdett zuhanni, éppen az Új egyensúly program megszorító intézkedéseinek ismertetésével.

Kiszelly szerint az első Gyurcsány-kormány alatt nem történtek átütő változások, mert például a száz lépés programja is inkább szakpolitikai intézkedéseket tartalmazott. "Érdekesen alakult a népszavazás utáni időszak, mivel a kabinet kisebbségi kormánnyá alakulva nem rendelkezett többséggel, viszont az ellenzék, szintén kellő többség hiányában nem tudta feloszlatni a parlamentet" - mondta a politológus.

Juhász Attila a Gyurcsány-kormányok tevékenységével összefüggésben hangsúlyozta, egyrészt a második kormányzati ciklusban valamennyi nagy beruházást és reformot le kellett állítani és vissza kellett vonni - így például a kormányzati negyed építését, illetve az egészségügyi reformot -, másrészt a kormány semmilyen politikai eredményt, programot, reformot nem tudott hivatkozási alapként kezelni.

"Ez azt jelenti, hogy például az autópálya-építést és hasonló eredményeket nem tudták hasznos dologként, vívmányként feltüntetni" - fűzte hozzá Juhász Attila. Azzal kapcsolatban, hogy miképp alakulhat Gyurcsány Ferenc politikai pályája, a szakember azt mondta, Gyurcsány politikusi ambícióit nem változtatta meg, hogy le kellett köszönnie a pártelnökségről. "Hosszabb távon mindenképpen mérce marad, akár pozitív, akár negatív értelemben" - vélekedett Juhász Attila.

Miniszterkeringő a Gyurcsány-kormányban

Úgy kezdte 2006-ban Gyurcsány Ferenc, hogy tizenhétről tizenkettőre csökkentette a miniszterek számát. Megszűntette például az informatikai tárcát, összevonta az oktatási és kulturális minisztériumot, valamint a belügyminisztérium helyett létrejött az önkormányzati tárca, a rendészeti ügyek pedig az igazságügyi tárcához kerültek.

Elsőként Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter és Molnár Lajos, a magyar egészségügy nagy megújítója nyújtotta be lemondását 2007. áprilisában, mert a megtett reformlépéseket túl kicsinek találta. Májusban Gyurcsány Ferenc elfogadta Petrétei József rendészeti miniszter lemondását is, az ő vesztét az MTV székház sikeres ostroma, valamint a Zsanett-ügy okozta. Nyáron nagyobb mozgás volt a bársonyszékekben: Kiss Péter addigi szociális miniszter lett a kancelláriaminiszter, de Szilvásy György titokgazdaként így is a kabinetben maradt. Kiss helyére Lamperth Mónika érkezett az önkormányzati tárcától, őt pedig Bajnai Gordon váltotta.

Petrétei és a nem eléggé keménykezű Takács Albert után 2008 februárjától Draskovics Tibor vette át a rendészeti ügyeket, áprilisban viszont Horváth Ágnes egészségügyi miniszter „botrányos” leváltása miatt kilépett a kormánykoalícióból a komplett SZDSZ. A nagy nehezen felálló kisebbségi kormányból azóta csak Szabó Pál közlekedési miniszter mondott le egy vasúti baleset miatt.

A Gyurcsány-kormányok kronológiája

2004. október 9: Megalakul Gyurcsány Ferenc első kormánya

2005. május 2.: Gyurcsány bejelenti a száz lépés programját

2005. június 27.: A kormányfő az áfa csökkentésére tesz javaslatot

2006. június 9.: Megalakul a második Gyurcsány-kormány

2006. június 15.: A miniszterelnök megszorító intézkedéseket jelent be

2006. szeptember 17.: Nyilvánosságra kerül az őszödi beszéd

2006. ősz: Zavargások, kormányellenes tüntetések Budapesten

2007. február 15.: A vizitdíj bevezetése.

2007. december 17.: Az egészségbiztosítási törvény elfogadása. A törvényt 2008. május 26-án az Országgyűlés visszavonja.

2008. március 9.: Ellenzéki kezdeményezésre népszavazás a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről. Eredményeképpen a vizitdíj március 31-ével megszűnik.

2008. május 1.: A kabinet kisebbségi kormánnyá alakul, miután az SZDSZ április 30-ával visszahívja minisztereit a kormányból

2008. október 18.: Összeül a Nemzeti csúcs címmet viselő válságkezelő konferencia

2009. február 16.: Gyurcsány ismerteti kormánya válságkezelő programját

2009. március 21. Gyurcsány bejelenti távozását a kormány éléről

2009. április 14.: A parlament szavaz a Gyurcsány Ferenc elleni bizalmatlansági indítványról

2005. május 2.: Gyurcsány bejelenti a száz lépés programját

2005. június 27.: A kormányfő az áfa csökkentésére tesz javaslatot

2006. június 9.: Megalakul a második Gyurcsány-kormány

2006. június 15.: A miniszterelnök megszorító intézkedéseket jelent be

2006. szeptember 17.: Nyilvánosságra kerül az őszödi beszéd

2006. ősz: Zavargások, kormányellenes tüntetések Budapesten

2007. február 15.: A vizitdíj bevezetése.

2007. december 17.: Az egészségbiztosítási törvény elfogadása. A törvényt 2008. május 26-án az Országgyűlés visszavonja.

2008. március 9.: Ellenzéki kezdeményezésre népszavazás a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörléséről. Eredményeképpen a vizitdíj március 31-ével megszűnik.

2008. május 1.: A kabinet kisebbségi kormánnyá alakul, miután az SZDSZ április 30-ával visszahívja minisztereit a kormányból

2008. október 18.: Összeül a Nemzeti csúcs címmet viselő válságkezelő konferencia

2009. február 16.: Gyurcsány ismerteti kormánya válságkezelő programját

2009. március 21. Gyurcsány bejelenti távozását a kormány éléről

2009. április 14.: A parlament szavaz a Gyurcsány Ferenc elleni bizalmatlansági indítványról Kattintson a képre a korszakról készült legjobb képeink megtekintéséhez! -->
[enews_gallery id='491925']

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.