Ennek részleteiről az EurActivnak nyilatkozva Gerard de Graaf, az Európai Bizottság lisszaboni stratégiáért felelős egységének vezetője elmondta: mindenképpen hozzá kell igazítani a stratégiát a közösségben zajló gazdasági reformokhoz, s a növekedés és a munkahelyteremtés mellett az eddigieknél lényegesen jobban kell igazodnia a környezetvédelem és az európai polgárok igényeihez.
Ma szinte teljes kudarcnak látják Brüsszelben és a tagállamokban is a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégiát.
Ennek a kedvezőtlen megítélésnek az az oka, hogy nem tudta elérni azt a sokszor deklarált, nagyra törő célját, amely szerint az Európai Uniónak a világ legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává kell válnia 2010-re.
Ehelyett a tervnek még az elmúlt három évben lezajlott „megújítása” után, a tagállamok fokozott bevonásával, a nemzeti akciótervek elkészülésével is csak részeredmények születtek. A globális válság viszont visszatérített mindent az eredeti célokhoz, a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
