Jövő januártól valódi tartalommal bíró céget alapíthatnak az egyéni vállalkozók. A parlament napirendjén szereplő törvényjavaslat korszerűsíti az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat és megadja a lehetőséget arra, hogy az általuk létrehozott egyéni cég a többi vállalkozással egyenrangú szereplője legyen a gazdasági forgalomnak.
Az előterjesztés lényegesen egyszerűbbé teszi azoknak a dolgát, akik egyéni vállalkozóként próbálnak szerencsét az üzleti életben. A jövőben elektronikus úton veszik őket nyilvántartásba. (Hasonlóképpen elektronikusan történik a változásbejegyzés, megszüntetés is.) Erről igazolást kapnak, illetéket, díjat nem kell fizetniük. Egyébként a tevékenységükhöz nem szükséges egyéni vállalkozói igazolvány. Akinek van, az megtarthatja, az újonnan piacra lépő pedig, ha szükségét érzi, a nyilvántartó hivataltól kérheti. A leendő törvénnyel megvalósul egyebek között a szakmai érdekképviseletek régi igénye, a tevékenység szüneteltetésének a lehetősége. Az érintett legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti egyéni vállalkozását. Ezt természetesen be kell jelentenie, és – amennyiben van – az igazolványt le kell adnia.
A nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthat. Jogrendszerünk ma is ismeri az egyéni céget, ám ezt mindössze két paragrafusban szabályozza a hatályos törvény. E szerint a vállalkozó bejegyeztetheti magát a cégnyilvántartásba, ám ez az egyéni cég nem több puszta regisztrációnál. Jogalanyisága azonos az egyéni vállalkozóéval, igaz, módot ad arra, hogy egyszemélyes kft.-vé vagy rt.-vé alakuljon át.
A leendő törvény viszont már részletes szabályokat rögzít, amelyek szerint elkülönül a vállalkozó saját és a társaság vagyona, s vonatkoznak rá a cégjogi, a számviteli, a csőd- és felszámolási előírások.
A társaság közjegyző által készített vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott alapító okirattal és cégbírósági bejegyzéssel jön létre. Az érintett a cég jegyzett tőkéjét szabadon megválaszthatja, csakúgy, mint azt, hogy a tőkét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért korlátolt vagy korlátlan felelősséggel áll-e helyt. Az előbbi – azaz korlátolt felelősségű cég, kfc. – esetén a létesítő okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amit a tag akkor köteles teljesíteni, ha a vállalkozás vagyona nem fedezi a tartozásokat. A korlátlan felelősségű egyéni cégnél – ec. – a vállalkozó korlátozás nélkül felel üzlete és a saját vagyonával. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gazdasági társasággá alakulhat át.
Az egyéni vállalkozókról szóló kis híján húszéves törvény megújítását, az egyéni vállalkozó és az egyéni cég szétválasztását, illetve az utóbbinak tartalmat szabályozást már régóta szorgalmazzák a szakértők. Két esztendeje született egy koncepció, ám lekerült a jogalkotás napirendjéről. A mostani törvényjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelv rendelkezéseivel összhangban tisztázza az egyéni vállalkozó és az egyéni cég viszonyát. Szakemberek szerint növelheti a vállalkozási kedvet és a ma legfeljebb egy-kétezerre tehető egyéni cégek számát. KK
Főbb jellemzők
- nagyobb vállalkozói szabadság- elektronikus út
- a tevékenység szüneteltethető
- egyéni cégalapítás lehetősége
- korlátlan vagy korlátolt felelősség
- egyenrangú gazdasági szereplő
- elektronikus út
- a tevékenység szüneteltethető
- egyéni cégalapítás lehetősége
- korlátlan vagy korlátolt felelősség
- egyenrangú gazdasági szereplő-->
