Támogatja az MSZP-frakció a közösségi közlekedés átalakításáról szóló törvényjavaslatot, melynek általános vitája a jövő héten kezdődik az Országgyűlésben. A javaslat azokat a célokat szolgálja, melyeket a kormány még korábban fogalmazott meg. Vagyis: rövid távon legyen olcsóbb az adófizetőknek a közösségi vasúti és autóbusz-közlekedés fenntartása, középtávon teremtődjenek meg a költséghatékony gazdálkodás feltételei, hosszabb távon kényelmes és gyors vasúti és autóbusz-közlekedés jöhessen létre, valamint 2010-ben a közösségi közlekedésre fordított összeg ne haladja meg a 1 százalékát. E célok érdekében a kabinet három területen állapított meg tennivalókat. Az egyik szerint a helyközi közlekedést regionálisan kell átalakítani, továbbá ugyancsak átalakításra szorul a közösségi szolgáltatók szervezeti struktúrája, illetve meg kell teremteni mindennek a finanszírozhatóságát.
A szocialista frakció kiáll a kormányzati szándék mellett, viszont annak egyik legjobban kritizált elemét, a vasúti szárnyvonalak bezárását sokan nem akarják elfogadni. A közelmúltban Szép Béla frakciótag írt levelet képviselőtársainak arról, hogy a kormány által tervezett vonalbezárásokat jelenlegi formájában nem támogatja, illetve politikailag vállalhatatlan és felelőtlen döntésnek tartja. A lapunknak nyilatkozó más frakciótagok közül is többen azon a véleményen voltak, hogy a MÁV átalakítása elkerülhetetlen, de a szárnyvonalak bezárását csak a legutolsó szempontok, a kényszerű döntések között kellett volna elhatározni. Egyesek szerint a vonalbezárások a kormánydöntés ellenére sem kerültek le a napirendről.
Gazda László, az MSZP szakpolitikusa szerint integrált együttműködés lesz a MÁV és a Volán-társaságok között. "Ennek keretében megpróbáljuk a párhuzamosságokat kiküszöbölni, a menetrendek már ennek a figyelembe vételével készülnek" - mondta a képviselő. Gazda László úgy vélte, ha nem kezdik el a MÁV átalakítását, jövő februárra ellehetlenül a vasút. A közösségi közlekedés nem szűnik meg sehol, mert "ahol nem lesz vasút, ott lesz autóbusz, és ahol nem lesz autóbusz, ott lesz vasút". A törvényjavaslat egyébként nem fogja tartalmazni a vasútvonalak felsorolását, ezt csupán kormányhatározatban rögzítik. A vasúti hálózat a nemzeti közlekedési stratégia része lesz, törvényben a közösségi közlekedés módját szabályozzák majd.
A kormány közösségi közlekedést átalakító terveit azért is kritizálják, mert figyelmen kívül hagyja az érintettek, többek között a helyi önkormányzatok véleményét. Pedig a törvény indoklása azt is tartalmazza, hogy a közlekedés átalakítása nem képzelhető el társadalmi támogatás nélkül. A Fidesz szerint a vonalbezárások eredményeképpen nem történik megtakarítás, a szárnyvonalakról tisztán politikai döntés született. Fónagy János, az ellenzéki párt egykori közlekedési minisztere az Európai Bizottságra hivatkozott, amikor azt mondta, a hiánycél megalapozatlannak és tarthatatlannak tűnik, így a döntésnek politikai okai vannak. Fónagy felhívta a figyelmet arra is, hogy pont a szárnyvonalak bezárása jár többletköltséggel, hiszen a hálózatokat valahogyan fent kell majd tartani.
A héten Hónig Péter közlekedési miniszter is kapott hideget-meleget a parlamentben. A Fidesz képviselői egyebek mellett a Karcag-Tiszafüred, a Körmend-Zalalövő és a Szerencs-Hidasnémeti vonal bezárása miatt támadták a minisztert. Hónig akkor úgy válaszolt, a vasútvonalak bezárására Ausztriában, Belgiumban és Lengyelországban is van példa, de nem felejtette el megemlíteni azt sem, hogy a szárnyvonalak bezárása mellett számos felújítás folyik az országban, például a székesfehérvári vonal több pontján.
Tervek és időpontok a vasúti menetrend átalakítására
