BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ismét több a munkahely - Kilábalás a válságból?

Elkezdődött a kilábalás az évtized legmélyebb munkaerő-piaci válságából, de még sok az állástalan

Lassan folytatódik a munkanélküliség csökkenése, megindult a foglalkoztatottság emelkedése. A május–júliusi időszakban kereken 11 százalékos volt az állástalanság, 0,1 százalékponttal kedvezőbb az előző havi gördülő átlagnál, és érezhetően alacsonyabb a tél végi, tavasz eleji, 11,8 százalékos csúcsnál. Az egy évvel korábbinál azonban rosszabb volt a helyzet, akkor még éppen 10 százalék alatt volt a szint. Úgy tűnik, az év elején tetőzött a munkanélküliek aránya, amikor majdnem félmillió ember próbált sikertelenül elhelyezkedni. Azóta kezd néhány ágazat érdemi bővülést felmutatni, főként az exportra támaszkodó ipar, és más, kivitelhez kapcsolódó szegmensek. Ahogyan a gazdasági pálya mélypontja után még egy ideig romlott a munkaerő-piaci helyzet, most, hogy a kilábalás megindult, még mindig bizonytalan lábakon áll a foglalkoztatás.
A régióban ugyanakkor nem számít kirívónak a magyarországi állástalansági ráta, Lengyelországban is közel 10 százalékos a mutató, Szlovákiában pedig elérte a 15 százalékot, igaz, a mienktől különböző munkaerő-piaci berendezkedés jellemző ezekben az országokban. Csehország viszont jól átvészelte a recessziót, a 8 százalék közeli csúcshoz képest már fél százalékponttal javított. A nagyobb uniós tagorszá-
gokban is megállni látszik az állástalanság növekedése, a közösség egészében pedig már ötödik hónapja 9,7 százalékon áll az adat. A nagy gazdaságok közül Németországban már javulásnak indult, Olaszországban és Nagy-Britanniában is hajszálnyival a csúcs alatt van a munkanélküliség, Franciaországban még enyhén romló a helyzet. A jelenleg munkát kereső 467 ezer fő meszsze az évtizedes átlag felett van, ennek ellenére még mindig inkább a kirívóan alacsony foglalkoztatás jelent gondot. A válság előtt is sereghajtók voltunk ezen a téren, a jelenlegi, 55,5 százalékos foglalkoztatási arányunk pedig majdnem 10 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál.
Az időszakban mért 3,757 milliós létszám egyébként mindöszsze 9000-rel volt több az előző időszakinál, miközben éves öszszehasonlításban 39 ezerrel, vagyis 0,3 százalékponttal lett alacsonyabb. A mostanihoz hasonlóan alacsony arányra 1999 óta nem volt példa. Lényegi különbség, hogy azóta a gazdaságilag aktívak – a munkanélküliek és a foglalkoztatottak együtt – többen lettek. Akkor a 65 év alatti korosztály 59 százaléka tartozott ide, míg most még a válság alatt is 62 százalék környékén volt ez az adat. Pozitívum, hogy a dolgozni akarók száma nem csökkent a recesszió hatására, sőt, némi növekedés is megfigyelhető. Ez lehet a szociális rendszerben végrehajtott szigorítások hatása, bár ez biztosan csak a kedvező trend fennmaradása esetén állítható.

Ösztönzés. A szociális ellátás ösztönzőbbé tételét lényegében az új kormány is a gazdaságpolitikája részévé tette, bár néhány lépést, például a gyes időtartamának háromról két évre csökkentését visszavonta. Az egymillió munkahely ígérete azonban az Új Széchenyi-tervnek, vagyis a kormányzati stratégiának a központi eleme lett. Ehhez viszont a közmunkaprogramok, az állami foglalkoztatás felfuttatása semmiképp nem elegendő, a magánszektorban kell a foglalkoztatási hajlandóságot erősíteni. Ez pedig átfogó gazdaságösztönzést feltételez, kérdés, ez mennyiben jár majd sikerrel a válságban legyengült kkv-rétegre építve.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.