A legelutasítóbbak a magyarok - Akik nem kívánatosak

Lengyelország és Szlovénia kivételével a térségi országok mindegyikében 30 százalék feletti a bevándorlást ellenzők aránya, a legelutasítóbb állam Magyarország (52 százalék). Az eltérő etnikumú bevándorlókat Magyarországon látják a legkevésbé szívesen, a felnőtt (15 év feletti) lakosság harmada nem engedné őket letelepedni. Erősen elutasító a cseh társadalom is. A legnyitottabbak a horvátok, a lengyelek és a bolgárok. Többek között ez derül ki a Political Capital által készített régiós elemzésből.

Az apropó: az elöregedő népesség és az ennek nyomán fellépő munkaerő-piaci kényszerek miatt a bevándorlásnak egyre nagyobb szerepe van Kelet-Közép-Európa országaiban is.
A régióban élők körében leginkább a gazdasági félelmek motiválják a bevándorlókkal szembeni előítéleteket. A térségben a lengyelek, a románok és a bolgárok vélekednek inkább pozitívan a migránsok gazdaságra és kultúrára gyakorolt hatásáról. Kelet-Közép-Európa államai közül Magyarországon a legerősebbek a migrációval kapcsolatos gazdasági félelmek.

A régió egészét erős jóléti sovinizmus jellemzi. Magyarországon a felnőtt lakosság 60 százaléka szerint a bevándorlók egyáltalán nem vagy csak az állampolgárság megszerzése után kaphatnák meg a honi munkavállalókat megillető jogokat, de ugyanez jellemzi Csehországot és Szlovéniát is.
Több országban a lakosság jelentős része úgy véli: a bevándorlók már eleve túl sok szociális juttatásban részesülnek. Ebben a vonatkozásban a régióban a legszélsőségesebb álláspont Magyarországra jellemző, mivel a válaszadók közel tíz (9,7) százaléka szerint a bevándorlók sokkal több szociális juttatást kapnak, mint amennyi adóval hozzájárulnak a közös kiadásokhoz.
Ha azonban mindazokat a válaszadókat nézzük, akik szerint inkább többet kapnak, mint amennyit befizetnek (a 0–4 válaszok összege), akkor Csehország (50,9 százalék) és Szlovákia (49,3) esetében nevezhetjük a legerősebbnek a jóléti sovinizmust. A legnyitottabb országnak ebből a szempontból Románia nevezhető. VG