Az egészségügy a rendszerváltást követően folyamatosan vesztett presztízséből – nyilatkozta Rácz Jenő, a Kórházszövetség elnöke a Magyar Narancsnak. Hozzátette: a konvergenciaprogramnak is ez a terület volt a nagy vesztese. „Eddig csak a megbetegedési és halálozási adatok alapján voltunk Európa sereghajtói, most már finanszírozásban is ott vagyunk.”
Ahhoz, hogy a visegrádi országok átlagát elérje az egészségügy GDP-arányos részesedése, éves viszonylatban 235 milliárd forint hiányzik – tette hozzá.
Az elnök elmondta, hogy előfordul: az orvos ugyan felírja a gyógyszert, de a beteg nem tudja kiváltani. A magánkiadások ugyanis már elérik a közkiadások 30 százalékát, így a legrászorultabbak nem tudják ezt megfizetni.
Az egészségügy problémái igen sokrétűek: „egyszerre beszélhetünk pénzügyi, politikai, szakmai, morális válságról, és nagyon komoly bizalmi válságról, hiszen hit nélkül nem lehet gyógyulni és gyógyítani sem.”
A többletpénz – ha az ágazat megkapná az említett 235 milliárd forintot – önmagában nem oldaná meg a problémákat, de azt tudomásul kell venni, hogy változtatni pénz nélkül nem lehet. Az akut válság megoldásához hozzátartozik a sokktalanítás, tehát az adósságrendezés és a legfontosabb jogi kérdések tisztázása. De egy legalább 10 éves stratégiát is ki kell dolgozni - mondta a szakember.
El kell felejteni, hogy az egészségügy egy kiadási tétel a költségvetésben (eddig ez a paradigma uralkodott): az egészségügy több nemzeti jövedelmet termel, mint amennyit felhasznál – ezt mutatják a nemzetközi trendek, érvelt Rácz Jenő. „A Széchenyi-tervben egészségipar címszó alatt megfogalmazott célok alapján úgy tűnik, hogy a kormány hajlandó erre a paradigmaváltásra.” A dohányra és az alkoholra való 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás kivetése jelentős bevételeket teremtene, összességében 100 milliárdot hozna a kasszába – mondta a Kórházszövetség elnöke.
A november 3-i korményülésen az egészségügy lesz a fő téma, a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal folyamatosan egyeztet a szövetség az irányokról, melyek, ha nem lesznek láthatóak a jövő évi költségvetésben, akkor később sokkal rosszabb pozícióból indulunk.
Ha nem kap pénzt az ágazat, akkor nem tud tovább működni az egészségügy: Megkezdődik az összeomlás. „Én rettegek attól, hogy néhány hét múlva a beszállítók nem fognak minket finanszírozni. Ezért mondom, hogy jobb egy rendszert átalakítani, mint belepusztulni” – fejezi be Rácz Jenő.
A témával kapcsolatos elemzéseket itt olvashat:
