Gyurcsány Sólyomnak: Nem akarja figyelmeztetni a Fideszt?

A nyílt levelet változatlan formában közöljük:

„Tisztelt Elnök Úr!

Ön engesztelhetetlen ellenfele volt személyemnek és kormányomnak. Súlyos fenntartásait a demokratikus normákra és az erkölcsre hivatkozva fogalmazta meg. Régi vitánkat nem szeretném újra kinyitni, ismerjük egymás álláspontját. Utólag is tudomásul veszem az Ön elvi álláspontját, viszont ebből adódik pár megkerülhetetlen kérdés.

Látva, hogy miként tiporja sárba a mai kormányzó párt az 1989-es alkotmányosság, a jogállamiság alapértékeit és intézményeit, volt köztársasági elnökként, az alkotmánybíróság korábbi elnökeként, liberális konzervatív értelmiségiként nem gondolja-e úgy, hogy most is meg kellene szólalnia? Vajon látja-e saját felelősségét abban, hogy pár hónapja olyan politikai erő jutott hatalomra, amely nem erősíteni, hanem ellenkezőleg, gyengíteni szeretné a parlamentáris demokráciát, a jogállamiságot? Tapasztalva a nyelvi, politikai, közjogi agresszió soha korábban nem látott elharapózását, nem érzi-e úgy, hogy az Ön által képviselt erkölcsiség bázisán figyelmeztetnie kellene a mai hatalmasokat a demokratikus normák betartására?

Korábbi kritikája ebben a helyzetben utólagos hitelesítésre vár. Önnek el kell döntenie, hogy politikai, emberi szimpátiája, vagy demokratikus, jogállami meggyőződése a fontosabb. Nem csak nekem fontos, hogy megtudjam: vajon érzi-e Ön, hogy a fenti kérdések nyilvános megválaszolásra várnak?”

Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette a végkielégítésekre a nyáron kivetett 98 százalékos különadót. A taláros testület egyik fő kifogása a visszamenőleges hatály volt, vagyis az, hogy a Magyar Közlönyben augusztus 13-án kihirdetett jogszabály valamennyi, január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem kétmillió forint feletti részét – két százalék híján – el kívánta vonni. Éppen ezért az AB is visszamenőleges hatállyal semmisítette meg e törvényi rendelkezéseket, vagyis a már befizetett különadó is visszajár az érintetteknek.

Lázár János, a fidesz frakcióvezetője az AB döntése után azt javasolta: korlátozzák a taláros testület lehetőségeit, ne dönthessenek költségvetést érintő ügyekben.

A vita nem az Alkotmánybíróság hatásköréről szól, hanem a társadalmi igazságosságról és több mint három millió ember igazságérzetéről, akik azért szavaztak a Fideszre, hogy a végkielégítések rendszerét megszüntessék - mondta az InfoRádiónak Lázár János.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a párt számára a legfontosabb a választási ígéretek betartása, márpedig 2010 tavaszán az emberek joggal háborodtak fel a kifizetett százmilliós végkielégítéseken, és akkor Orbán Viktor azt ígérte, hogy ezeket a Fidesz-kormány visszaszerzi, és megszünteti a rendszert. Három millió szavazó igazságérzetét sértette a gyakorlat, hogy több százmilliót fizetnek ki Hagyó Miklós és Hunvad György barátainak, akikre az állami vagyon volt bízva - tette hozzá.

Kolláth György, alkotmányjogász viszont a jogállam sérülésére hívta fel a figyelmet a Világgazdaság Online-nak adott interjújában. Török Gábor szerint az AB-t súlyosabb támadás érte, mint a Bokros-csomag idején. A politikai elemző leszögezte: a fidesz nem tűr meg semmilyen ellensúlyt.

A konzervatív, kormánypárti sajtónál is kiverte a biztosítékot Lázás János javaslata. "Tudomásul kell vennünk, hogy az olyan komoly népszerűségnek örvendő törvény is összeütközésbe kerülhet alaptörvényünkkel, mint amilyen a kétmillió forintot meghaladó végkielégítések megsarcolásáról szóló jogszabály, ha azt úgy alkotja meg az Országgyűlés, hogy figyelmen kívül hagyja a jogállamiságunk alapját jelentő egyik legfontosabb alapelvet" - írta a Magyar Nemzet.

Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó javaslat költségvetési ügyekben aláássa a befektetői bizalmat, a jogállamiságba vetett hitet, vélekedett a Commerzbank AG. Rossz üzenetet küld Orbán a pénzpiacoknak és a befektetőknek: a lépések aláássák a jogrendszerbe vetett hitet – közölte a Commerzbank AG a Bloomberggel.

-->