Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke elmondta: készítettek egy tanulmányt a nyugdíjrendszer átalakításáról. A piacon nincs igazi verseny, a pénzügyi rendszer nem elég hatékony, ugyanakkor a pénzügyi rendszer mobilizálása létfontosságú. A pénztárak nettó hozama az elmúlt években nem váltott be a reményeket, egyrészt a válság miatt, másrészt a terhelési ráta 1 százalék fölötti szintje miatt. A pénztárak politikája nemigen támogatta a magyar gazdaságot: túl sok pénz áramlott külföldi eszközökbe. Ez elősegítette az állampapírpiaci összeomlást. Valódi verseny nincs, így a vagyonkezelési díjak túl magasak.
A megoldás lehet az egész rendszer nagy állami pénztárrá alakítása. Csökkenthetőek lehetnek a járulék kulcsok, a legegyszerűbb módszer viszont a hatékonyabb ellenőrzés és a befektetési szabályok módosítása. A nem forint eszközökbe történő befektetéseket 3 évre kéne korlátozni, így pénz áramolhat a gazdaságba. A svéd típusú, központi pénztár, egyéni számlák -rendszer lehet a legalkalmasabb. A pénztár itt csak adminisztrál és a stratégiáról dönt, a vagyonkezelést pedig pályázattal kiválasztott cégek bonyolítanák, rotációs elvvel. A legrosszabb egynegyed évent kiesik, az erre eső vagyonkezelő kiesik és új cég léphet a helyére, így a jól dolgozó vagyonkezelők a rendszerben maradhatnak.
Ami a szerdai kormányzati bejelentést illeti: senki nem tudja, mi fog történni. Már most ki kell dolgozni a részleteket. A rendszert nem lehet megnyitni a járulékok visszatartása mellett, mert ez a pénztárak összeomlásához vezethet. Ha az ország nem tér át a svéd modellre, 5-600 milliárd forintnyi áramolhat vissza a TB-nyugdíjrendszerbe. Ezzel ugyan technikailag csökken a deficit, de valójában nem segít a költségvetésen. Jövőre az intézkedés hatására legalább 160 milliárddal növekszik a nettó kínálati nyomás az államkötvények piacán. A megoldás a nyugdíjpénztári járulék felfüggesztése után a fokozatos visszaemelés, ellenkező esetben komoly gondok lehetnek.
