"Kötelezettséget vállalunk minden atomerőmű biztonsági felülvizsgálatára" - mondta a kancellár a sajtónak, miután találkozott az atomerőművekkel rendelkező tartományok miniszterelnökeivel. A felülvizsgálat egyik következménye, hogy "az 1980 vége előtt üzembe állított reaktorokat leállítják a moratórium idejére" - tette hozzá.
A hét érintett reaktorból egy Schleswig-Holsteinben, egy Alsó-Szászországban, kettő Hessen tartományban, kettő Baden-Württenbergben, egy pedig Bajorországban található. Leállításuk négy nagy, atomerőműveket is üzemeltető energetikai céget érint: a Vattenfall nevű svéd csoport egyik leányvállalatát, az EON és az RWE német magántársaságokat, valamint az EnBW állami regionális szolgáltatót.
A múlt pénteki földrengés okozta súlyos japán erőműbaleset egy csapásra felerősítette Németországban az atomenergiával szembeni, hagyományosan is erős félelmeket. Ezért Merkel már hétfőn bejelentette, hogy három hónapra felfüggesztik azt a tavalyi koalíciós megállapodást, amelynek alapján folyamatban vannak az atomerőművek működési idejét meghosszabbító eljárások.
Stefan Mappus kereszténydemokrata (CDU) baden-württenbergi miniszterelnök a keddi sajtóértekezleten a német polgárok egyfajta "érzelmi rendkívüli állapotáról" beszélt, amelyet a fukusimai atomerőmű-balesetről szóló képsorok váltottak ki.
Két nappal korábban, szombaton ellenzéki - szociáldemokrata és zöldpárti - politikusok részvételével 60 ezer német alkotott élő láncot Stuttgart és a neckarwestheimi atomerőmű között, hogy így követelje az atomenergia felhasználásának németországi beszüntetését. A tiltakozó akciót a március 27-én tartandó baden-württembergi tartományi választások elé időzítették, és hónapok óta készültek rá, de az egyik fukusimai atomreaktorban szombaton bekövetkezett robbanás nyilvánvalóan megnövelte az tiltakozás résztvevőinek számát.
A német kormány tavaly döntött úgy, hogy az ország összesen 17 nukleáris reaktorának a működési idejét átlag 12 évvel meghosszabbítja, felülírva ezzel a megelőző kabinet döntését, amelynek értelmében 2021-ig bezárták volna valamennyit. Angela Merkel kancellár úgy érvelt, hogy Németországnak szüksége van "áthidaló technológiaként" az atomenergiára, amíg ki nem fejlesztenek egy sokkal megújulóbb erőforrást.
Matthias Miersch szociáldemokrata parlamenti képviselő szombaton az élőlánc kapcsán arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza az üzemidő meghosszabbítására vonatkozó döntését, a Baloldal pedig azért szállt síkra, hogy hirdessenek nemzetközi moratóriumot az atomenergetikai kapacitások bővítésére.
Oroszország is átgondolja
A Japánban bekövetkezett súlyos földrengés után Oroszország is átgondolja atomenergia politikáját: Vlagyimir Putyin miniszterelnök kedden arra utasította az érintett tárcákat, hogy haladéktalanul készítsenek jelentést a működő atomerőművek állapotáról, illetve a fejlesztési tervekről. A vizsgálat eredményét egy hónapon belül várja az orosz kormányfő.Putyin az energiabiztonságról tartott keddi kormányülés után elmondta: Oroszországban nincsenek atomreaktorok földrengés által veszélyeztetett területeken, s nem is terveznek oda reaktorokat telepíteni.
Oroszország a világ egyik legjelentősebb atomenergia termelője: tavaly tíz atomerőmű 32 reaktorában termeltek áramot, s ezzel Oroszország számszerűen a negyedik volt az Egyesült Államok, Franciaország és Japán mögött. Az orosz atomerőművekben tavaly 169 milliárd kilowattóra áramot állítottak elő.
Putyin az energiabiztonságról tartott keddi kormányülés után elmondta: Oroszországban nincsenek atomreaktorok földrengés által veszélyeztetett területeken, s nem is terveznek oda reaktorokat telepíteni.
Oroszország a világ egyik legjelentősebb atomenergia termelője: tavaly tíz atomerőmű 32 reaktorában termeltek áramot, s ezzel Oroszország számszerűen a negyedik volt az Egyesült Államok, Franciaország és Japán mögött. Az orosz atomerőművekben tavaly 169 milliárd kilowattóra áramot állítottak elő. -->
