A 18 társaság összesített árbevétele 9,7 százalékkal, 1982 milliárd forintra nőtt, adózott nyereségük azonban 49,9 százalékkal, 100,0 milliárd, nettó profitjuk 43 százalékkal, 100,2 milliárd forintra csökkent. A legnagyobb nettó profitot a Mol és az OTP Bank érte el. A legnagyobb profitnövekedést a Graphisoft Park, a Zwack és az OTP Bank könyvelhette el. Az ingatlanhasznosító csaknem 15-szörösére, az italkereskedő háromnegyedével, a hitelintézet 14,4 százalékkal növelte nettó profitját. Ugyanakkor veszteségessé vált az E-Star, az FHB Bank, a Fotex, a Pannergy, a Rába és a TVK.
A legmagasabb, 1366 milliárd forintos árbevételt a Mol érte el. A második a sorban, 205 milliárd forinttal, az OTP Bank volt. A harmadik legnagyobb, 152 milliárdos bevételt az MTelekom érte el. Bevételének növelésében az éllovas az Appeninn, az Est Média és a Synergon volt. Az ingatlanhasznosító 44-szeresére, a médiaholding 5,7-szeresére, az informatikai vállalkozás 1,5-szeresére növelte árbevételét az előző év azonos időszakához képest. Az E-Starnak viszont 8,2 százalékkal, a Richternek 7,8 százalékkal, az Állami Nyomdának 6,0 százalékkal kisebb volt az árbevétele, mint tavaly ilyenkor.
A forgalombővülés csaknem teljes egészében a Molnak köszönhető, és a profitcsökkenést is jórészt ő okozta – mondta a Világgazdaságnak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. A 176 milliárd forintos forgalomnövekedésből ugyanis 170 milliárddal részesedik a Mol. A nettó profit 78 milliárd forintos visszaesésének túlnyomó többségét a cég 56 milliárdos és az MTelekom 11 milliárd forintos profitcsökkenése okozta. Az elemző szerint az MTelekomot a szektoradó, a devizában eladósodott cégeket pedig a gyenge forint tartja sakkban.
Több negatív meglepetés is született a negyedévben – véli Pintér András, a Budapest Alapkezelő részvényelemzője. Az FHB nyeresége a végtörlesztés, az E-Staré a fizetési nehézségekkel küzdő önkormányzati ügyfélkör és a finanszírozási gondoktól késedelmet szenvedő beruházások, a TVK-é pedig az iparági ciklus kedvezőtlen állása miatt romlott. Szerinte az FHB nyeresége azért alakult rosszabbul az OTP Bankénál, mert a kisebb hitelintézet igyekezett ebben a negyedévben elszámolni a végtörlesztés összes következményét. A Richter profitja pedig azért alakulhatott jobban az Egisénél, mert a Richter kisebb arányban fedezheti a devizakockázatokat, ezért most exportja révén sokat profitálhatott a forint gyengüléséből.
A nagyobb tőzsdecégek közül csak az OTP Bank tudta jelentősen növelni profitját – mondta lapunknak Gabler Gergely, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. A hitelintézet kamatrését és jutalékbevételeit is növelni tudta, miközben céltartalékainak képzését szinten tartotta. Az európai átlagot jóval meghaladó tőkemegfelelési mutató pedig a bank stabilitását és hitelezési képességét jelzi. Szerinte a Mol profitjának jelentős visszaesését a finomítás és a okozta. Az olajcégnek sikerült meglepnie az elemzőket, akik veszteséges negyedévre számítottak. A szebb eredmény annak köszönhető, hogy a társaság a devizaadósságának felértékelődése miatti vesztesége a negyedévben módosított számviteli eljárás miatt nem az eredményt, hanem a saját tőkét csökkenti.
Az MTelekom profitja az árbevétel csökkenése és az ágazatot terhelő különadó miatt csökkent az elemző szerint. A Pannergynél a beruházási tervektől való elmaradás lehet a nyereség visszaesésének az oka. Az Állami Nyomdánál pedig az okozta a profitesést, hogy a nyereségesebb tevékenységek aránya csökkent a cég forgalmán belül.
