Az év végi GDP-arányos államadósság így közel 5 százalékponttal haladja meg a konvergencia-programban vállalt 75,5 százalékos szintet. Az MNB közlése szerint 2011 végén eurónkénti 1 forintnyi árfolyamváltozás 0,14 százalékpont változást okozott a GDP százalékában kifejezett bruttó adósságban.
Elemzők szerint az idén mérséklődhet az adósság, azonban továbbra sem fog a 2012-re vállalt 72,1 százalékos szintre csökkenni. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a forint jelentősen erősödött tavaly év vége óta az euróval szemben, ez önmagában akár 2,5 százalékponttal is mérsékelhette azóta az államadósságot. Ennek alapján a GDP-arányos adósság az elmúlt napokban jellemző árfolyammal számolva jelenleg 78 százalék körül lehet – vélekedett a közgazdász. Szerinte ha megállapodunk az IMF-fel és az EU-val egy hitelkeretről, valamint kedvező fordulat következik be az euróövezeti adósságválságban, akkor az államkötvények hozama – vagyis az adósságfinanszírozás ára – 100-150 bázisponttal is lejjebb kerülhet a mostani szinteknél. Az elemző szerint ebben az esetben 76-77 százalék körüli szintre csökkenhet 2012 végére az adósság a GDP-hez viszonyítva.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint a tavaly év végi 310 forint körüli árfolyamhoz képest mintegy 7-8 százalékkal lesz erősebb a hazai deviza az euróval szemben, vagyis 2012 végére 290 körül alakulhat az árfolyam. Keszeg Ádám lapunknak azt mondta, ez a faktor csökkentheti a GDP-arányos államadósságot az idén. A közgazdász ugyanakkor kiemelte, hogy a Raiffeisen Bank elemzői recesszióval számolnak, ami negatívan befolyásolja a rátát. A bank közgazdászai úgy látják, hogy 78 százalék körül alakulhat az év végén az adósságadat, amely kedvezőbb a tavalyinál, ugyanakkor a jelenleg ismert intézkedésekkel meglátásuk szerint ez nem csökken majd tovább, helyette stabilizálódik.
Ahhoz, hogy az Orbán Viktor kormányfő által kitűzött 73 százalékra csökkenjen a GDP-arányos államadósság, az év végén több mint 50 egységgel erősebb forintárfolyamra lett volna szükség. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken frissítette a kormány honlapján megtalálható „adósságnyomás-mérőt”. Eszerint 290 forintos euróval számolva az államadósság 79,4 százalék.
Ami az államháztartás finanszírozási képességét illeti: ez a nyugdíjpénzek figyelembevételével a GDP 5,0 százaléka, 1416 milliárd forint volt. E nélkül nettó finanszírozási igény volt az elmúlt egy évben, mégpedig a GDP 4,5 százaléka.
Mínuszban az utolsó negyedévben
Tavaly október–decemberben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 832 milliárd forint volt. A kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek, az államháztartáson belül nyújtott hitelek és a befektetési jegyek állománya, míg a kötelezettségeknél az államkötvények és a külföldi hitelek csökkentek. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képességére jelentős, 103 milliárd forintos hatása volt a megyei önkormányzatok állami adósságátvételének. A helyi önkormányzatok pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a hitelintézeti betétek,a kötelezettségeik közül pedig a kötvényadósság. A tb-alapok 325 milliárdos nettó finanszírozási képességét kormányzattól felvett hitelek okozták.
Hornyák József Mínuszban az utolsó negyedévben Tavaly október–decemberben a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 832 milliárd forint volt. A kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegybanki betétek, az államháztartáson belül nyújtott hitelek és a befektetési jegyek állománya, míg a kötelezettségeknél az államkötvények és a külföldi hitelek csökkentek. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képességére jelentős, 103 milliárd forintos hatása volt a megyei önkormányzatok állami adósságátvételének. A helyi önkormányzatok pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkentek a hitelintézeti betétek,
a kötelezettségeik közül pedig a kötvényadósság. A tb-alapok 325 milliárdos nettó finanszírozási képességét kormányzattól felvett hitelek okozták. A végtörlesztés is befolyásolt 2011 negyedik negyedévében a végtörlesztés jelentős hatást gyakorolt a háztartások pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek szerkezetére. Csökkentek a külföldi készpénz-, a devizabetétek, a tulajdonosi részesedések, nőtt a forintkészpénz- és a forintbetét-állomány. A kötelezettségeket illetően a devizahitelek jelentősen csökkentek, a forinthitelek számottevően nőttek.-->
