„Felmérést készítünk arról a pedagógusok körében, hogy hányan lehetnek azok, akik a szeptemberi béremelés ellenére kevesebb, vagy elhanyagolhatóan nagyobb jövedelemmel rendelkeznek, mint korábban" – mondta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Galló Istvánné közölte, hogy a tanárok alapbére valóban jelentősen emelkedett, arról azonban sokan elfeledkeznek a tanárok jövedelme több elemből tevődött össze. A közalkalmazotti bértáblán túl ugyanis voltak pótlékaik, amelyek többletfeladatot ismertek el. A minőségi munkát is elismerték, s ezenkívül volt még túlóradíj, ha valakit az előírtnál több tanórát tartott.
„Az új bérrendszer azonban a pótlékok jelentős részét és a túlóradíjat megszüntette" – hangoztatta Gallóné. Szerinte az is igaz, amit Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár hangoztatta, hogy ugyanazokat a feladatokat látják el a tanárok, mint korábban. „Most is vezetnek diákönkormányzatokat, most is jó minőségben végzik munkájukat, amiért pótlékot kaptak, több szakot is tanítanak, amiért szakmai szorzót kaptak" – hangoztatta a PSZ elnöke. Gallóné szerint most azonban ezek a juttatások átláthatóan mutatták ki milyen pluszmunkát végzett, most azonban egyforma bér jár, ami igazságtalan, mert a nagyobb munkaterhek mellett nem ismeri el a nagyobb tudást, a több és jobb minőségben végzett munkát.
A béremelés mostani első ütemében átlagosan 34 százalékkal nő a pedagógusok fizetése, ami tíz- és százezer forint közötti összeget jelent a gyermekek oktatásában, nevelésében részt vevőknek, így a tanítóknak, a tanároknak, az óvodapedagógusoknak, a logopédusoknak és a fejlesztőpedagógusoknak – hangoztatta a Fidesz szóvivője. Selmeczi Gabriella szerint a mostani béremelési program a rendszerváltás óta a legnagyobb, 160 ezer pedagógust érint. Példája szerint egy 34 éve a pályán lévő, főiskolai végzettségű általános iskolai tanítónak mintegy 45 ezer forinttal nőtt a nettó fizetése. 2017-ig pedig minden évben további 5-10 százalékos emelés várható.
„Összesen 160 ezer pedagógus kapott béremelést, és mintegy százan vannak, akiknek csökkent a fizetése" – hangoztatta tegnap Hoffmann Rózsa Nógrádkövesden. Az államtitkár szerint ezeket az eseteket egyénileg vizsgálják meg a tankerületi igazgatók október 15-ig, a kompenzációt pedig novemberi fizetésükkel kapják meg az érintettek. Hoffmann szerint a pedagógusok 99 százalékának emelkedett a bére.
„Milyen béremelés az, ahol felvetődik a kompenzáció" – kérdezte Gallóné. A túlóradíjak és a pótlékok elmaradása miatt előfordulhat a kevesebb kereset, de van olyan aki plusz 50 ezer forinttal keres most már többet elvileg, miközben ténylegesen bruttó 4 ezer forinttal emelkedett a jövedelme. A PSZ elnöke elmondta, hogy a kollektív szerződés tárgyalásán felvetették, hogy anyagilag is ismerjék el a túlmunkát bizonyos óraszám felett, valamint cafeteriát is kapjanak a tanárok. Állítólag a nemzetgazdsági tárcánál ezzel kapcsolatban jelenleg számításokat végeznek.
„Mintegy 150-200-an kerestek meg minket, hogy korábbi jövedelmüknél kevesebbet keresnek" – mondta lapunknak a sztrájkot előkészítő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Mendrey László két tanár fizetési papírjait is bemutatta, amely alapján 30-40 ezer forinttal csökkent a jövedelmük. Túlnyomórészt azok a tanárok járhattak így, akinek sok túlórája volt, több pótlékot kapott, vagy szakvizsgájuk volt. Külön sérelmezte, hogy az átsorolások után azok is Pedagógus I. kategóriába kerültek, akik saját költségükön képezték évekig magukat. Mendrey szerint a bruttó, részleges 34 százalékos béremelés mellett nettó 40-45 százalékos munkatehernövekedés volt, a túlórákat beépítették a tanárok munkájába, de a túlóradíjakat megszüntették. Úgy vélte, hogy az alapbér nőtt ugyan, de a jövedelem egyes estekben stagnálhat, vagy csökkenhet.
Mendrey azt is elmondta, hogy nemcsak Budapest XVIII. kerületéből jelezték azt a problémát, mely szerint az egyébként a béremelésből kimaradó technikai dolgozók, mint például a korábban 90 ezer forintért dolgozó konyhások több tízezer forinttal is kevesebbet vittek haza az októberi fizetésnél egy technikai hiba miatt. Az önkormányzat szerint ugyanis néhány esetben elmaradt az alapbéren felüli pluszjuttatások elszámolása, amit később pótolnak.
Ma, a pedagógusok világnapján országos megmozdulást (Budapest, Pécs, Szeged, Eger, Sopron) szervezett a Hívatlanul nevezetű Facebook-csoport a közoktatást érintő változások ellen, így például a tankönyvterjesztés új rendszere, a Pedagógus Kar létrehozása, vagy az iskolák autonómiájának felszámolása ellen. Budapesten az oktatásért felelős államtitkársághoz fognak vonulni, az akcióhoz a PDSZ, a Hallgatói Hálózat is csatlakozott.
A dajkák kimaradtak a béremelésből
„Nem értem miért panaszkodnak a pedagógusok, mivel ők kaptak béremelést, a dajkák viszont nem, pedig mi örültünk volna" – mondta lapunknak egy Komárom-Esztergom megyei óvodai dolgozó. Az 25 éve dajkaként dolgozó asszony jelenleg nettó 79 ezer forintot keres, keresetét ki kell egészíteni a minimálbérre, míg a vele párban lévő, egyidős óvónő bruttó 280 ezer forintot. Elmondása szerint ezek a jövedelmi különbségek jelentős bérfeszültséget okoznak a munkahelyeken. Sérelmezte, hogy érdekeiket senki sem képviseli.
