Világgazdaság

Lvov nem kér a kijevi hatalomból

A 2004-es ukrajnai bársonyos forradalomra utaló jelek látszanak keleti szomszédunknál. Vasárnapra tervezi az ellenzék Kijevben a legnagyobb tüntetést a hatalom uniós politikája miatt.

Bár vasárnapra várják az ellenzéki szervezők a legtöbb demonstrálót, már szombaton is voltak kisebb-nagyobb megmozdulások több ukrán városban. A tiltakozást az váltotta ki, hogy csütörtökön a kormány megszakította azt a folyamatot, amellyel Ukrajna az társult tagja lehetne.

A szerződést a jövő heti uniós csúcson írhatta volna alá Viktor Janukovics államfő. Ehelyett a kihirdetett kormányrendeletben az uniós közeledést elvetve az oroszországi kapcsolatok erősítését helyezték előtérbe, valamint rögzítették, hogy a Független Államok Közösségének tagjaival is sokkal hatékonyabb együttműködésre van szükség.

Bár Brüsszelben hetek óta tudhatták, hogy Kijevben valami készül, mégis őszinte megdöbbenéssel fogadták a döntést. Igaz, nem csak az uniós diplomaták voltak ezzel így, de még az ukrán államfő egyik tanácsadója is azt mondta a hét elején: szükség van a társulási szerződésre, ami nem csak gazdasági, de pszichológiai segítség is lehet az országnak.

Csak az a kérdés: a tanácsadó valóban ennyire naiv vagy az elnök közvetlen környezetének tagjaként sincs képben. Hiszen a napnál is világosabb volt, hogy két héten belül miért tárgyalt Janukovics elnök a Kremlben Vlagyimir Putyin orosz államfővel, majd az ukrán miniszterelnök orosz partnerével. Egyértelmű, hogy Moszkva rövid távon sokkal több segítséget tud adni Kijevnek, mint a középtávon gondolkodó, modernizálást, reformokat elváró Brüsszel.

Az uniós politizálás háttérbe szorítása azonban sokaknak nem tetszik Ukrajnában. Bár az utóbbi hetekben csökkent az EU-szimpatizánsok száma, a közvélemyény-kutatásban megkérdezettek 58 százaléka még mindig a társulás mellett adta le voksát. Elképzelhető, hogy ez az arány tovább nőne, ha újra megkérdeznék az ukránokat.

A lvívi önkormányzat viszont már kinyilvánította ellenvetését. A lenta.ru orosz hírügynökség jelentése szerint az EU-s döntés miatt illegitimnek bélyegezte a kijevi központi hatalmat. Közölték: Ukrajna európai ország, és nem lesz Oroszország kolóniája.

A lengyel határnál fekvő Rava-Ruszkaja városi tanácsa pedig egyenesen bársonyos forradalmi lépést jelentett be. Irina Verescsuk polgármesternő közölte, hogy hivatalosan az Európai Unióhoz és valamennyi tagállamához (ezek szerint Magyarországhoz is) fordultak.

Levelükben azt kérték, hogy Ukrajnától függetlenül ők aláírhassák a társulási szerződést Brüsszellel. Bár mi ezt inkább szimbolikus lépésnek tartjuk, Verescsuk szerint nekik ehhez joguk van.

Janukovics legfőbb politikai ellenfele, a volt kormányfő, Julija Timosenko 7 éves börtön bűntetését tölti. Az ő külföldi gyógykezelését egyébként alapfeltételül szabta korábban Brüsszel a társulási szerződés aláírásához. A kijevi parlament először elnapolta az ülést, majd hat változatban is nemet mondott a törvénymódosításra, amely ezt lehetővé tette volna.

Vagyis Timosenko rács, illetve 2012 májusa óta a harkovi börtönkórházban marad. (2011-ben hatalommal való visszaélés miatt ítélték el. Bűne az volt, hogy az új hatalom szerint előnytelen szerződést kötött Moszkvával a gázszállításról.) A sors fintora, hogy Moszkva most a politikai alku részeként valószínűleg olcsóbban szállítana gázt Ukrajnának.

Timosenko a kórházból ügyvédjén keresztül üzent, arra hívta fel honfitársait, hogy minden ukrán városban vonuljanak az utcára, védjék meg a demokráciát.

A rengeteg kérdésre Viktor Janukovics a jövő héten Vilniusban válaszolhatna, hiszen  utazását nem mondták le. Igaz, az sem lenne meglepő, ha valamilyen ürüggyel mégis kihagyná az uniós vesszőfutást.

A Monetáris Tanács kamatdöntései Lakossági energia és üzemanyagárak kutatás turizmus janukovics TimosenkoIngatlanpiac makroadatok Nyugdíjkérdés Magyarországon társulási szerződés Költségvetés 2012-2013 Tőzsdei elemzések Ukrajna A második Orbán-kormány trafiktörvény oktatás költségvetés 2014 energetika béremelés makromutatók átlagkereset utazás Európai Unió Putyin Egyesült Államok Fidesz-ügyek Adórendszer Magyarországon
Kapcsolódó cikkek