„Nem kapta meg minden szakszolgálati dolgozó a pedagógusok számára járó 25 nap pótszabadságot és a cafeteria keretében más pedagógusoknak nyújtott juttatásokat sem” – hangoztatta a parlament honlapján Kolber István. A Demokratikus Koalíció képviselője „A szakszolgálat pedagógusairól megfeledkeztek?” című kérdésében kifejtette, hogy az „úgynevezett pedagógus életpálya modell bevezetését számos visszásság kísérte”. Úgy vélte, a pedagógusok csak az ígért béremelés töredékéhez jutottak hozzá, fizetés nélküli tőbbletmunkára kényszeríthetőek, minősítésűk bürokratikus.
Kolber szerint talán még a többi területnél is nagyobb zűrzavart okozott az elkapkodva bevezetett, az oktatás sajátosságait figyelmen kívül hagyó munkaidő szabályozás a pedagógiai szakszolgálatoknál. „Van olyan pedagógiai szakszolgálat, ahol figyelmen hagyva az ágazat egészére vonatkozó 32 óra intézményen belüli munkát előíró kollektív szerződést és 40 órás kötött munkaidőt írnak elő, amely nem hagy időt a felkészülésre” – hangoztatta a DK politikusa. Szerinte ez a rendelkezés nyilvánvalóan diszkriminatív, mivel a szabályozás nem számol azzal sem, hogy a szakszolgálatokban dolgozó pedagógusoknak gyakran több település között kell utazniuk feladataik ellátásához. A gyakorlat nem egységes, minden szakszolgálatnál eltér a munkaidő beosztása.
„A pedagógiai szakszolgálati intézményeknél foglalkoztatott közalkalmazottak esetében, a pótszabadsággal kapcsolatosan a jogszabályi környezet alapvetően nem változott meg” – hangoztatta válaszában az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára. Doncsev András közölte, hogy a nevelő-oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra jogosultak körét a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény határozza meg. Így tehát szerinte nincs szó arról, hogy a köznevelésért felelős tárca egy, a korábbi jogi szabályozásban meglévő jogosultságtól fosztotta volna meg a pedagógiai szakszolgálat pedagógusait. „Az más kérdés, hogy ezt a jogszabályt a korábbi ónkormányzati fenntartók és szakszolgálati intézmények mennyiben vették figyelembe. Esetleg eltérően értelmezték, vagy saját hatáskörben adtak több szabadságot a dolgozóknak, mint amennyi jogszabály alapján járt volna” – közölte Doncsev.
Az államtitkár szerint az iskolákban dolgozó közalkalmazottakra így a szakszolgálatoknál dolgozó közalkalmazottakra vonatkozóan a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) megkötötte a szakszervezetekkel a 2014. január 1-jétől érvényes kollektív szerződést, amely rögzíti, hogy a cafeteria összegéről a költségvetés függvényében minden évben külön megállapodást kötnek. Ezen külön megállapodásról a KLIK és a szakszervezetek között elkezdődtek a tárgyalások.
A heti munkaidővel kapcsolatban Doncsev leírta: három fogalmat különböztetnek meg a nevelési-oktatási intézmények esetében. Ezek a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő (az intézmény típusától függően különböző), a kötött munkaidő (heti 32 óra) és a teljes heti munkaidő (heti 40 óra). E rendelkezés a szakszolgálati intézmények esetében csak részlegesen értelmezhető, mivel ott jogszabály szerint csak neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, más szóhasználattal közvetlen foglalkozás (heti 21 óra) és teljes heti munkaidő (heti 40 óra) szerepel, a szabályozott, kötött munkaidő (heti 32 óra) nem.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül (heti 21 óra) látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatokat, valamint a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet.
„A jogszabály nem írja azt elő, hogy a pedagógiai szakszolgálati intézményekben dolgozóknak 40 órát kellene az intézményben tartózkodniuk” – hangoztatta Doncsev. Közölte: folyamatban van annak vizsgálata, hogy a felvetettek okozhatnak-e rendszerszint ű problémát, vagy elszigetelt jelenségről van szó.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke lapunkkal korábban közölte: a köznevelésért felelős államtitkársággal folytatott egyeztetéseken felmerült az a probléma, hogy az államtitkárság és az érdekvédők között jogszabály értelmezési vita van arról, hogy megilleti-e a pótszabadság a pedagógia szakszolgálat intézményben dolgozó tanárokat. Galló Istvánné szerint igen, mert pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. A pótszabadság egyébként jár a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek is. A PSZ jelezte, hogy ez ügyben haladéktalanul módosítsák a kormányrendeletet.
Az egyeztetésen az érdekvédők azt is jelezték: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK) megakadtak a tárgyalások arról, hogy a tavaly még érvényes kollektív szerződések alapján kifizessék a döntő többségnek járó négy havi cafeteriát, ami még nem történt meg. A KLIK korábban azt mondta, erre még keresik a forrást. Gallóné közölte: az idei évre vonatkozó cafeteriáról szóló követeléseket is elmondták, de ezt is jelezni kívánják a jelentősebb döntési jogkörrel bíró tárcavezetőnek.
szakszolgálat pedagógusait a pótszabadság ügyében – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára miután azt sérelmezték, hogy nem minden szakszolgálatban dolgozó pedagógus kapta meg a pótszabadságát. Doncsev András szerint a jogszabályt, mely alapvetően nem változott meg a korábbi önkormányzati fenntartók és szakszolgálati intézmények eltérően értelmezhették, vagy saját hatáskörben adtak több szabadságot a dolgozóknak, mint amennyi jogszabály alapján járt volna.Éber Sándor-->
