Rousseff esélyeit nem csak az ellenzéki együttműködés rontotta, hanem az elmúlt időszak korrupciós ügyei, elsősorban a Petrobras körül kirobbant botrány is. A brazil olajvállalat egy volt vezetője által közölt, több vezető politikus nevét tartalmazó „fizetési lista” azonban, ahogy a nyári labdarúgó- világbajnokságot megelőző tüntetések is csak gyengíteni tudták, ahhoz nem voltak elegendőek, hogy a piacbarát reformokat hirdető ellenzéki jelöltek valamelyike vegye át a hatalmat.
Amíg utóbbiakat főleg a déli, fejlettebb államokban élők támogatták, Rousseff a szegényebb rétegek szavazatait tudhatta magáénak. Az államfő elődje, Lula da Silva 2002-es hatalomra kerülése óta kibővített támogatási rendszer a szegényeket segítette, Rousseff népszerűségéhez viszont az is hozzájárul, hogy a munkaügyi reformoknak köszönhetően az állástalanok aránya öt százalék alatt van.
Mégis elkelnek a reformok, annál is inkább, mivel az elmúlt évek stabil növekedése után mára recesszióba került a gazdaság. A piacbarát reformokat a piacok is elvárják, erre utal, hogy Rousseff újraválasztásának hírére a real 2011 óta nem látott zuhanást produkált. A fejlődő középosztály ugyanakkor minőségi közszolgáltatásokra tart igényt, ami komoly infrastrukturális fejlesztést igényel a következő időszakban.
