"Nagyon szeretne" megoldást találni a görög problémára az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke – Jeroen Dejsselbloem erről az Eurogroup esti rendkívüli ülése előtt beszélt. „Kész összecsapni az EU-val, ha kell” – Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter pedig ezzel a nyilatkozattal indult Brüsszelbe. A rendkívüli tanácskozás tétje óriási, mivel az unió vezetői mai csúcstalálkozójukon szeretnének valamiféle megoldást találni a hónap végén lejáró hitelprogram utáni helyzetre.
Kérdéses, erre mekkora az esély, hiszen az érdemi munka valójában a tegnapi ülésen kezdődött meg, az új görög kormány két és fél héttel ezelőtti hivatalba lépése óta tartó európai turné és nyilatkozatháború után. Az első megoldás a program meghosszabbítása lenne, ezt azonban Alekszisz Ciprasz az athéni parlamentben, a kormánya programjáról tartott szavazás előtti beszédében elvetett.
Kitolnák viszont a program utáni átmeneti időszakot, hírek szerint az év közepe helyett szeptemberig. Ennek keretében 1,9 milliárd euróra tartanának igényt az Európai Központi Bank részéről, illetve 8 milliárd eurónyi kincstárjegy kibocsátására kérnének engedélyt az EKB-tól, amire szükség is lehet, mivel május-júniusban 6,7 milliárd eurónyi görög jár le.
A Katimerini című lap szerint a kormány négy pontból álló terve szerint a hitelezőkkel elfogadott reformprogram 70 százalékát folytatnák, a fennmaradó részt pedig az OECD-vel együtt dolgoznák ki.
Angel Gurria, a szervezet főtitkára Athénban egyezett meg erről Alekszisz Ciprasz kormányfővel, aki persze továbbra is elzárkózik attól, hogy mások által rájuk kényszerített programot hajtsanak végre.
Másodikként azt kérik, hogy a hitelprogram részeként teljesítendő idén 3 százalékos, jövőre pedig 4,5 százalékos elsődleges költségvetési egyenleg helyett csupán 1, illetve 1,5 százalékot várjanak el – ezt egyébként már teljesítette is Görögország.
Harmadikként hivatalosan is beterjesztik az kötvénnyé alakításának tervét. Ennek része, hogy az adósság egy részének visszafizetésének feltételeit a növekedéshez kötnék. A negyedik pont a megszorítások miatt nehéz helyzetbe került rétegek segítésére vonatkozna. A kétmilliárd eurós program a már bejelentett, 580 euróról 751 euróra történő emelésén túl ingyenes ételt, áramszolgáltatást és orvosi ellátást nyújtana a legszegényebbeknek.
Az álláspontok egyelőre igen távol állnak: Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hétfőn azt közölte, aligha lát esélyt arra, hogy ezen a héten megoldás szülessen, de azt sem tartja valószínűnek, hogy az euróövezet vezetői feltétel nélkül elfogadja Ciprasz javaslatait. Dijsselbloem viszont arról beszélt: az a cél, hogy Görögország minél előbb finanszírozni tudja magát, ehhez azonban Athén szerint a szigorú visszafizetési feltételek enyhítésére van szükség.
További megoldás lehet az, hogy a finanszírozásra a trojkán kívüli forrásokat vonnak be. Vélhetően erről is tárgyalt tegnap Moszkvában Nikosz Kociasz görög külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A két politikus ugyanakkor arról is beszélt, hogy Athén közvetítő lehet az EU és Oroszország között az ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldásában.
Gyorsítanának a portugálok
Az euróövezeti pénzügyminiszterek jövő hétfői ülésükön tárgyalják azt a portugál felvetést, hogy az ország rendelkezésére bocsátott mentőhitel Nemzetközi Valutaalaptól kapott részének felét előtörlesztené Lisszabon. A portugál kormány tavaly májusban lépett ki a hitelprogramból, amelynek a keretében 25,7 milliárd eurót kapott az IMF-től. Maria Luís Albuquerque pénzügyminiszter még januárban jelezte: készek az előtörlesztésre, mivel képes az ország a piacokról finanszírozni magát.
Írország tavaly novemberben tett hasonló vállalást, Dublin a 22,5 milliárd eurós IMF-hitelből 9 milliárd előtörlesztését vállalták. Mindkét ország „tisztán”, vagyis elővigyázatossági hitelvonal megnyitása nélkül lépett ki a mentőprogramból.
