Lapunk információi szerint két héten belül kiderül, megszületik-e az a jogszabálytervezet, amelyről múlt héten a Magyar Idők adott hírt először, és amely előírná, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak kell a vásárlók rendelkezésére állnia. Úgy tudjuk, mindez jelentősen befolyásolja majd a kormány és az érdekképviseletek közötti bértárgyalásokat is.
"Nem tudni pontosan, mit tartalmaz majd a jogszabály, de reméljük, hogy nem is lesz ilyen. Mindenesetre a jelenlegi bérek mellett biztosan óriási gondot jelentene a toborzás. Vidéken már néhány ezer forint pluszért is hajlandóak átigazolni másik áruházlánchoz vagy az ipari cégekhez, például szalag mellé az emberek. A fluktuáció egy év alatt 10-ről 40-50 százalékra nőtt” – mondta lapunknak Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
„Egy bolti hentes képzési ideje jelenleg összesen 240 óra, azaz legalább egy év, egy boltvezetői OKJ-s kurzus elvégzése ugyanennyi időbe telik. Nem véletlen, hogy információink szerint a szak- és felnőttképzésért felelős kormányzati szakemberek már dolgoznak egy olyan jogszabálytervezet előkészítésén, amely lehetővé tenné a képzési idő csökkentését. Az sem kizárt, hogy ezt csak bizonyos, például kereskedelmi hiányszakmák esetében engedélyeznék” – mondta a Világgazdaságnak Pásztor Eszter felnőttképzési szakértő, aki úgy tudja, a tervezet még az idén elkészül.
Ami a képzési piacot illeti: kapacitás lenne szükséges tanfolyamok elindítására, inkább a fizetőképes kereslet hiányzik. „Nem igazán jellemző, hogy kereskedelmi képzésekre magánemberek jelentkezzenek, hiszen a tanfolyamok elvégzéséhez 1-1,5 évig kellene előteremteniük a megélhetéshez szükséges jövedelmet. A vállalatok pedig a szakképzési hozzájárulás felhasználásának 2011-es megváltoztatása óta nem iskolázhatják be munkatársaik OKJ-s képzésre” – tette hozzá Pásztor Eszter.
Szerinte ugyanakkor a kereskedelmi létszámbővítés előírása akár pozitív folyamatokat is beindíthat az elmúlt 2-2,5 évben tetszhalott állapotban vegetáló képzési piacon. Az sem kizárt, hogy azok a vállalatok, amelyeknek a legnagyobb szükségük van munkaerőre, képzési szolgáltatóként jelennek meg – hívta fel a figyelmet Pásztor Eszter.
Játék a munkakörökkel
Bár a képzési előírásokat jogszabály tartalmazza munkakörönként, ezeket az elmúlt években egyre lazábban kezelték a cégek. Ennek oka részben a súlyos munkaerőhiány, részben az, hogy a munkaügyi felügyelők létszáma drasztikusan csökkent – mondta Sáling József, a KASZ elnöke. Volt rá példa, hogy egy alkalmazott szerződésében a takarítótól a pénztárosig több munkakör szerepelt, és az illető a szakmai bérminimum helyett minimálbért keresett, mert a munkaadó a legalacsonyabb végzettségét vette figyelembe.
