Nem lassít a külkereskedelem

Márciusban az export euróban számított értéke 18,4, az importé 21 százalékkal nőtt, a külkereskedelmi többlet 1,5 millió euróval 956 millió euróra csökkent az előző év azonos időszakához képest – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Így éves szinten a külkereskedelmi többlet az első negyedévben 72 millió euróval 2,47 milliárd euróra mérséklődött, míg az export euróban számolt értéke 12,6, az importé 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A márciusi export értéke 9,431 milliárd, az importé 8,475 milliárd euró volt. A kivitel 80 százaléka az Európai Unióba ment, a behozatal 74 százaléka onnan érkezett. A KSH megjegyezte, a forgalom alakulását befolyásolhatta, hogy idén márciusban eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban.

Elemzők szerint a következő hónapokban is jelentős maradhat a külkereskedelmi többlet. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint folytatódhat az export növekedése, mivel az ipar tavalyi gyengélkedése feltehetően átmeneti volt, amit az idei impozáns teljesítmény is alátámaszt, és az európai konjunktúramutatók is élénkülést jeleznek. Ugyanakkor szerinte az idén 8,7 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi többlet a tavalyi 9,935 milliárd euró után a jelentősen élénkülő hazai beruházások, valamint a tavalyinál valószínűleg magasabb átlagos olajárak miatt. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a külkereskedelmi és az ipari adatok alapján elmondható, hogy az első negyedévben 3,4 százalékkal bővülhetett éves szinten a magyar GDP. Szerinte a külkereskedelmi többlet az év egészében elérheti a 9,5 milliárd eurót.

Az első negyedéves mutatók alapján úgy tűnik, hogy a tavalyi és a tavalyelőtti exportrekord után sem áll meg a magyar külkereskedelem bővülése, az adatok kivételesen erősek, és felülmúlják a várakozásokat – mondta a legfrissebb statisztikára hivatkozva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.