Végelszámolással távozhat a hazai parkettről az EHEP
Rendkívüli közgyűlést tart június 13-án az EHEP (Első Hazai Energia-Portfólió Nyrt.), ugyanis a 2016-os veszteség hatására a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke kevesebb mint kétharmadára csökkent, ezért szükséges a cég jegyzett tőkéjének leszállítása. Továbbá újra elő kell terjeszteni a felelős társaságirányítási (FT) jelentést, melyet nem fogadtak el az április 28-i éves rendes közgyűlésen.
Jellemző a közgyűlési hangulatra, hogy a jegyzőkönyv tanúsága szerint a tavalyi üzleti évről összeállított beszámoló elfogadása előtt a társaság elnöke, Fodor László külön is felhívta a részvényesek figyelmét, hogy egy évvel korábban a 2015-ös beszámoló el nem fogadása miatt 4 millió forintra büntették a társaságot, és felfüggesztették a kereskedését. Ezt követően ellenszavazat nélkül átment a 2016-os beszámoló, majd a részvényesek az FT-jelentés elkaszálásával fejezték ki „fenntartásaikat”.
Az EHEP részvényeit 1998-ban vezették be a tőzsdére. 2005-től 10 éven át villamosenergia-kereskedelemmel és -elosztással foglalkoztak, ám a Magyar Energia Hivataltól kapott engedély 2015 decemberében lejárt. A földgáz-kereskedelmi jogot pedig 2016-ban adták vissza, miután nem tudták megvetni a lábukat ezen a piacon. 2004 előtt ingatlanhasznosítással is foglalkoztak. Jelenleg a társaság egyetlen tevékenysége a portfóliókezelés. A befektetői kapcsolattartó közlése szerint magyar részvények és állampapírok, illetve külföldi tőzsdei papírok képezik a portfóliót.
A BÉT honlapja szerint a társaságnak egyetlen nagytulajdonosa van, a DVG (Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.), amely 39,2 százalékkal rendelkezik. A dunaújvárosi önkormányzat még 1997 májusában döntött úgy – a Dunaújváros Online beszámolója szerint –, hogy a jobb megtérülést ígérő EHEP-részvényekre konvertálja meglévő Dédász- és Démász-papírjait, melyek akkor csupán a névértékük 40-60 százalékán forogtak.
A hivatalosan 60,8 százalékos közkézhányad azonban megtévesztő. Mert ennek oka, hogy a tavalyi tulajdonosi megfeleltetésnek a másik nagytulajdonos, a 38,41 százalékot birtokló Buda-Cash Brókerház felszámolója nem tudott eleget tenni. Így ezt a pakettet is az 5 százalék alatti tulajdonosok között tartják nyilván.
A két évvel ezelőtti Buda-Cash-botrány nem csak a brókercég nagytulajdonosi státusa miatt érintette érzékenyen az EHEP-et. Az EHEP a Buda-Cashnél tartotta befektetéseit, amelyekhez másfél évig nem fért hozzá. Továbbá a DRB Bank részére alárendelt kölcsönt nyújtott, melyre kénytelenek voltak 100 százalékban céltartalékot képezni. A botrány kirobbanását követően az EHEP csupán annyi szabad eszközzel rendelkezett, amennyit a KELER-nél és a DRB Banknál elhelyezett letétek képeztek, amelyekre a földgáz- és a villamosenergia-kereskedelem miatt volt szükség. Ezek összege 30 millió forintot tett ki. A Buda-Cashnél nyilvántartott eszközeikhez csak a tavalyi év végétől férnek ismét hozzá.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy az április végi közgyűlésen elfogadott 2016-os beszámoló azzal zárul: a vezetőségnek idén fel kell mérnie, vajon a rendelkezésre álló eszközökkel hosszú távon nyereségesen végezhető-e a portfóliókezelés, s amennyiben nincs rá mód, akkor fontolóra kell venni a végelszámolás lehetőségét.
Valójában a végelszámolás „fapados” tőzsdei kivezetést jelentene, hiszen a társaságnak aligha lenne forrása ajánlatot tenni a saját részvényeire.
