A vártnál lassabban nőtt a második negyedévben a magyar gazdaság

Az elemzői becsléseknél alacsonyabb ütemben, 3,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben – adta közre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez 0,4 százalékponttal marad el a Világgazdaság előzetes elemzői konszenzusától, amely alapján 3,6 százalékos növekedésre számíthattunk. Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője kiemelte, a második negyedéves GDP-adatot befolyásolta az ipari termelés kisebb mértékű növekedése, valamint hogy visszaesett a mezőgazdaság termelése az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbinál idén átlagos évre számítanak, míg az előző év kimagaslóan jó volt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) számára egyébként nem volt meglepő az első negyedéves 4,2 százalékhoz képest alacsonyabb növekedés, mint közleményükben írták, az adat megfelel az előzetes várakozásnak. Tavaly ebben az időszakban volt a legerősebb a GDP növekedése, ezért mutat a most megjelent adat alacsonyabb értéket. Összességében tarthatónak ítéli a 4,1 százalékos növekedési várakozást 2017-ben a gazdasági tárca. Az elemzők azonban meglepődtek az adaton, amelynek egyik oka a „húsvéthatás” lehet, vagyis az, hogy idén az ünnep átcsúszott a második negyedévbe. Ezt egyébként a naptárhatással igazított adatok is alátámasztják, melyek szerint az első és a második negyedévben közel azonos volt az éves növekedési ütem, 3,9, illetve 3,8 százalék – mondta a Világgazdaságnak Dunai Gábor, az OTP Bank makroelemzője.

A vártnál gyengébb teljesítményt az előző évi kiugró adattal (bázishatás), a naptárhatással, illetve a tavaly rekordot döntő mezőgazdaság visszaesésével magyarázza Német Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője. Két tényező miatt lehetett alacsonyabb a második negyedéves adat Ürmössy Gergely véleménye szerint. Az Erste elemzője úgy véli, az EU-források felhasználásának a vártnál kisebb hatása volt a gazdaságra, illetve

a munkaerőhiány is visszafogta a növekedést a második negyedévben. Csalódást okozott a mezőgazdaság és az ipar, különösen ez utóbbitól várt volna jobb teljesítményt Pálffy Gergely. A Raiffeisen pénzügyi elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy előzetes becslés, amely később felfelé módosulhat,

a 3,5-3,6 százalékos végleges tény­a­dat sem kizárt.

A naptárhatás és a mezőgazdaság visszaesése mellett az export csökkenése játszhatott szerepet a meglepetésben – mondta Virovácz Péter. A második fél évre viszont fellendülést vár az ING Bank makroelemzője, amit elsősorban a turizmusnak és a két számjegyű bérnövekedésnek köszönhetünk, ráadásul a növekedés dinamikája várhatóan a jövő évre is megmarad. A felhasználási oldalon várakozásaink szerint a lakossági fogyasztás bővülése még mindig nincs összhangban az erős kiskereskedelmi adatokkal, a negatív meglepetés tehát vélhetően ebben is keresendő a szakértő szerint. Nagy pozitív hatása lehetett viszont a beruházások felfutásának is, amit elsősorban az uniós források, a feldolgozóipari nagyberuházások, valamint a lakáspiaci trendek hajthattak – emelte ki.

„Az év második felében érdemi gyorsulásra számítunk, a negyedik negyedévben a GDP növekedése elérheti a 4,5 százalékot is, részben a tavalyi második félévi gyenge bázis miatt” – mondta Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza. A gazdasági bővülést gyorsítja a harmadik negyedévben a vizes vb és más események hatása, hiszen csúcsra jár az idegenforgalom, majd az év utolsó harmadától már lehet számítani az épülő lakások átadási hullámára, miközben tovább bővül

a fogyasztás és nőnek a beruházások is – vélte Suppan. A beruházásoknál szignifikáns felfelé mutató kockázat az építőipari rendelésállományok, a két év alatt több

mint triplázódó építési engedélyek, az ipari ingatlan- és irodaépítési

boom, a nagy autóipari beruházások, valamint az, hogy a közeljövőben érdemben felfutó állami és EU által finanszírozott beruházások egyszerre húznak – sorolta a közgazdász. A vártnál jobb európai konjunktúra és folyamatosan javuló európai kilátások szintén a gyorsabb növekedés irányába mutatnak, ahogy

a bérnövekedés és a fogyasztás is – tette hozzá.

A Világgazdaság által megkérdezett elemzők konszenzusa alapján egyébként a 2017-es teljes évre 3,8 százalékos konszenzus alakult ki, ráadásul a vélemények elég hasonlóak is voltak (3,5–4 százalék között oszlottak meg). Ebbe persze még nem számolták bele a most megjelent adatot, így szeptemberben frissülhetnek az elemzői előrejelzések. Ennél nagyobb volt az eltérés a 2018-as várakozásoknál, amelyek 3-tól 4,2 százalékig terjednek. A konszenzusunk szerint

3,6 százalékos GDP-növekedés várható 2018-ban Magyarországon.