A béren is múlik a reform

Alapjaiban forgatná fel a szakképzési rendszert a 2020-tól induló új koncepció, amelyre a kormány már rábólintott – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Világgazdaságnak. Hozzátette, három hetet kaptak arra, hogy azokon a területeken, amelyek pluszforrásokat igényelnek – mint például a szakoktatók bérezési rendszererének újragondolása –, kidolgozzanak egy intézkedési tervet. A javaslataikat április elején teszik le a kormány asztalára, és a tavaszi és az őszi időszakban a parlamentben a törvényi hátteret is megteremtik a szakképzés 4.0 koncepcióhoz. „A szakképző intézményekben a szaktanárok hiánya a legnagyobb probléma. Alig vannak olyanok a felsőoktatásban, akik szaktanárnak jelentkeznek, ezért ezen a területen is változtatni kell” – tette hozzá Palkovics László. Az informatikusok, mérnökök, vegyészek vagy agrárszakemberek a munkaerőpiacon jól pozicionált állással rendelkeznek. Ha a szakiskolák nem tudják ugyanezeket a feltételeket biztosítani, nem lehet elvárni, hogy a felsorolt szakemberek továbbadják a tudásukat a diákoknak. Ezért olyan bérrendszert kell létrehozni, amilyen az iparra is jellemző – tette hozzá a miniszter.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint is az élőmunka, az oktatók magasabb bérezésének megoldása kell hogy prioritást élvezzen, de az infrastruktúra átalakítása és az eszközbeszerzés is fontos. A szakképzési rendszer átalakítása több éven át tartó folyamat, de azt, hogy a költségvetésnek ez mekkora pluszteher, egyelőre nem lehet megbecsülni – tette hozzá az MKIK elnöke.

A tankötelezettség újbóli 18 évre emelése is szóba került az egyeztetések során, és hosszas vita volt róla – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Parragh László. A strukturális változásokat ismertetve Palkovics László elmondta: a szakgimnáziumok 4+1 éves képzési rendszerét eltörlik, és újra bevezetik a technikumokat, amelyek ötéves képzést biztosítanak a diákoknak. Az ötödik év végén a technikusok mind a szakismereti, mind a közismereti tantárgyakból érettségit tesznek, és bizonyos feltételek mellett nyitva áll előttük a felsőoktatás is. A technikumokban a 11. évfolyamtól a diákok duális képzésben is rész vehetnek – ez most csak a szakképző intézményekre jellemző –, így a tanulás mellett jövedelmük is lehet majd. A szakképző intézetekben a 9., a technikumokban pedig a 11. évfolyamtól egy motivációs elemeket tartalmazó ösztöndíjrendszer indul: az ösztöndíj egy részét tanulmányaik alatt, a többit a megfelelő szakképesítés megszerzésekor kapnák meg a diákok – hangsúlyozta Palkovics László.

A hazai felnőttképzésben évente egymillió felnőtt vesz részt, de a hatásfoka alacsony, csaknem 300 milliárd forint folyik el a rendszerben – emelte ki Parragh László. Ezzel kapcsolatban Palkovics László elmondta: közelebb kell vinni a felnőttek oktatását a gazdasági szereplőkhöz, és csökkenteni kell a bürokratikus megközelítést. Szavai szerint a piacnak kell beáraznia, hogy milyen a jó képzés, és nem egy akkreditált szervezetnek. Ezért átalakítanák az akkreditációk és a vizsgák rendszerét.

Az MKIK elnöke szerint 2020-tól a szakképzés alapvetően keresletvezérelt lesz, a képzés átalakításához úgynevezett ágazati készségtanácsokat hoztak létre, hogy 19 szakmacsoport elvárásait megismerjék. A vállalatok részéről is nagy az érdeklődés a szakképzés átalakítása iránt, mintegy 300 cég – többek között az Audi, a Siemens, a Mol, a Bosch és a Mercedes – támogatja az elképzeléseket.

Az új szakképzési koncepció osztrák és német mintákon alapszik. Palkovics László példaként említette, hogy Ausztriában a 10. osztályos fiatalok több mint háromnegyede a szakképzésben tanul, harmaduk pedig duális képzésben vesz részt. Hozzátette: a néhány éve bevezetett szakgimnáziumi képzés kialakítása hibás döntés volt, ugyanakkor a szakképzési centrumok kialakítása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Magyarországon az elmúlt tanévben szakiskolába és készségfejlesztő iskolába az egy évvel korábbihoz hasonlóan több mint hétezren jártak. A szakközépiskolákban 69 ezren, a szakgimnáziumokban 153 ezren tanultak – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.