A következő egy év vízválasztó lesz

A Magyar Orvosi Kamara üdvözli, hogy a kollégák többsége, a járványhelyzetet is figyelembe véve, aláírta az új szolgálati jogviszonyról szóló szerződését, a következő hat-tizenkét hónapot azonban vízválasztónak tartja. Ebben az időszakban derül ki, hogy sikerül-e a szükséges korrekciókat elvégezni, eredményes lesz-e az egészségügy átfogó átalakítása, tud-e hatékonyabb lenni az új működési forma, és kialakul-e egy átláthatóbb, szabályozott működésű, fenntartható, beteg- és dolgozói biztonságot egyaránt javító szerkezet és működés. Hozzáteszik: nem örülnek annak, hogy 5500 egészségügyi dolgozó elhagyta a közfinanszírozott ellátást.

Az országos kórház-főigazgató, Jenei Zoltán óriási eredménynek nevezte kedden, hogy az egészségügyben dolgozók több mint 95 százaléka aláírta az új jogállási törvénynek megfelelő szerződését. Több mint 110 ezren dolgoznak az állami egészségügyi rendszerben, ennek a csoportnak a nagy része elfogadta az új szerződését. A kórházi főigazgatóság tegnap esti adatai szerint alig négyezren távoztak. Ebben a helyzetben minden garancia megvan arra, hogy az ellátás színvonala az ország bármely területén az eddiginek megfelelő marad, sőt akár javulhat is – tette hozzá.

„Az egészségügyi ellátórendszerből kilépők közé nem számolták azokat, akik jogfenntartással, határozott időre, három hónapra írták alá a szerződésüket – például a szegedi klinika orvosai –, és azokat sem, akik teljes állás helyett fél- vagy negyedállásban írtak alá” – mondta a Világgazdaságnak Daróczy-Gaál Ágnes, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke. Hozzátette: az aláírók között elég nagy azoknak az aránya, akik azért írtak alá, mert például a szakképzettségük megszerzéséig egy-két év vagy kevesebb van hátra, és a szakképzést csak az állami egészségügyben tudják elvégezni. Közülük vélhetően sokan a szakvizsga megszerzése után ki fognak lépni az állami ellátórendszerből, és külföldre mennek gyógyítani. A szakszervezet szerint néhány kórházi osztály eddig is csak minimumfeltételekkel üzemelt, ezért 5-10 százaléknyi dolgozó elvesztése is összeomláshoz vezethet.

Mind a kamara, mind a szakszervezet úgy véli, a legsürgetőbb feladat az eddig nem orvosolt problémák korrigálása, például az ügyeleti díjak, a másnapi pihenőnap kifizetése és a kirendelések további szabályozása. De Daróczy-Gaál Ágnes szerint a főállású kollégák elvesztésén kívül nagy érvágás az is, hogy az országos kórház-főigazgató legutóbbi utasításában a vállalkozó orvosok óradíját az egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő azonos életkorú kollégák bruttó óradíjában maximálta. Ez diszkriminatív, mert a vállalkozónak számtalan egyéb olyan költsége van (saját felelősségbiztosítás, eszközök beszerzésének kötelezettsége, saját engedélyeinek adminisztrációja, képzéseinek finanszírozása), amelyet a szolgálati jogviszonyban lévő orvos esetében a kórház finanszíroz. Ráadásul a vállalkozó nem kap műszakpótlékot, ugyanolyan óradíjjal dolgozik hétköznap, mint karácsonykor, és ha fizetést akar bérszámfejteni saját magának, további 15,5 százalékos szociális hozzájárulást kell fizetnie az államnak, s nincs fizetett szabadsága sem. Mindezek miatt azokon az osztályokon (sürgősségi, intenzív osztályok), amelyek eddig is döntően a külsős vállalkozók segítségével tartották fenn magukat, szintén jelentős elvándorlás várható.

Az OKF szerint

4000

dolgozó hagyta el

az egészségügyet