Európa katonai kiadásai 2022-ben meghaladták a hidegháború végi szintet, a több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből. A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el tavaly, 2240 milliárd dollárt, ami a globális 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta,
hajtja (a kiadásokat) az ukrajnai háború, amely az európai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek
egyrészt Kína részéről, másrészt az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek miatt.
A jelentés szerint az európai kontinens az levonása után 13 százalékkal többet költött a hadseregére egy olyan évben, amelyet az ukrajnai orosz támadás jellemzett. Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére.
Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta
– vélekedett Tian.
Ukrajna olyan ütemben fogyasztja a lövedékeket, hogy a nem tud eleget gyártani az utánpótláshozA NATO elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de a főtitkár szerint Kijev több fegyvert emészt fel, mint az Atlanti Szövetség gyártási kapacitása. Jens Stoltenberg elmondta, hogy Ukrajna naponta 4–7 ezer tüzérségi lövedéket használ el, ezzel a tempóval pedig a NATO-tagok nem tudják tartani a lépést a gyártás területén. Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta. |
Egyedül Ukrajna hétszeresére, 44 milliárd dollárra – GDP-jének az egyharmadára – növelte a kiadásait.
Ebbe még nem is számolják bele a külföldről érkező több tíz milliárdos fegyveradományokat – állította a SIPRI. Az intézet becslései szerint az orosz kiadások 9,2 százalékkal nőttek.
Az európai összegek, amelyek 2022-ben elérik a 480 milliárd dollárt, tíz év alatt több mint harmadával nőttek, és a tendencia a következő évtizedben tovább gyorsulhat.
Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek.
Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.
Tavaly a globális kiadások 39 százaléka az Egyesült Államokra jutott.
A második helyen álló Kínával (13 százalék) együtt a világ katonai beruházásainak több mint a felét adják.
