India kontra Pakisztán: két atomhatalom a katonai szembenállás küszöbén

Két héttel azután, hogy április 22-én Kasmírban halálos támadás ért turistákat, India bejelentette, hogy irányított, „pontos és visszafogott” csapásokat mért az úgynevezett „terrorista táborokra” a szomszédos Pakisztánban. Pakisztán azt állította, hogy lelőttek öt indiai repülőgépet megtorlásképpen.

Az összecsapás nem lehetett meglepő azok számára, akik ismerik India és Pakisztán kapcsolatainak történetét az 1947-es, Nagy-Britanniától való függetlenségüket követő erőszakos és véres két nemzetre szakadás óta. Azóta is folyton szemben állnak egymással, és a feszültség időnként fegyveres konfliktusba torkollik. A rivalizálás fő gócpontja Kasmír, a Himalája azon területe, amelyre India és Pakisztán is teljes egészében igényt tart, miközben különálló részeit kormányozza – mutat rá háttéranyagában a Bloomberg.

A probléma gyökere, hogy két atomhatalom néz farkasszemet – figyelmeztetett Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzet cikkében. A geopolitikai feszültségek ellenére India az export- és iparfejlesztés felé fordul: a globális ellátási láncok átrendeződése történelmi lehetőséget kínál a számára. Emiatt, bár az ország brutális válaszcsapásokat hajtott végre szomszédja ellen, nem valószínű, hogy az indiai–pakisztáni konfliktus eszkalálódni fog – ezt állítja a Bloomberg elemzője.

India fegyveres támadása után Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, és kijelentette: „Pakisztánnak minden joga megvan arra, hogy határozott választ adjon India háborús provokációjára.”

Nógrádi György szerint a jelenlegi helyzet hátterében egy több évtizedes, összetett geopolitikai konfliktus áll, amely a brit gyarmati uralom 1947-es megszűnését követően alakult ki. 

„A történelmi feszültségeket súlyosbítja a régió vallási megosztottsága és a Banglades függetlenségéhez vezető kelet-pakisztáni válság öröksége” – tette hozzá a szakértő.

A szakértő szerint Pakisztán egy jól kiképzett, ütőképes hadsereggel és egy rendkívül hatékony titkosszolgálattal rendelkezik. 

– zárta értékelését Nógrádi György.

A Bloomberg elemzője kitért arra is, hogy a függetlenség elnyerésekor a két ország vallási vonalak mentén alakult meg: Pakisztán túlnyomórészt muszlim lett, India pedig a szekuláris demokráciát választotta a túlnyomórészt hindu lakossága számára. 

A két ország azóta több háborút vívott, kettő közülük Kasmír miatt tört ki, és ezen nagyobb háborús időszakok között is számos összetűzés zajlott. Pakisztán vezetői a felosztás óta egzisztenciális fenyegetésnek tekintik Indiát; egyesek szerint India még mindig reménykedik a szakadás visszafordításában.
Az indiai hírszerző szolgálatok a 2001 és 2019 között elkövetett terrortámadások sorozatát Pakisztánhoz kötik. Imran Khan, Pakisztán korábbi miniszterelnöke megfogadta, hogy megfékezi a fegyveres csoportokat, de nem járt sikerrel. Az ország polgári vezetőinek kevés hatalmuk van a kül- és biztonságpolitika alakításában, amely nagyrészt a hadsereg és a szolgálatok közötti hírszerző ügynökség hatásköre.

Egy többfrontos, teljes körű háború évtizedes precedenst szakítana meg. Mindkét ország kormánya tisztában van az eszkaláció veszélyeivel, és a világhatalmak a múltban már meggyőzték őket az ellenségeskedéstől való tartózkodástól, tudatában annak a kockázatnak, hogy bármelyik felet elérheti egy atombomba.