A fiatalabb generációk körében a munka-magánélet egyensúly a fizetésnél is nagyobb prioritást élvez

A globális kutatás rámutatott, hogy a fiatalabb generációk körében különösen fontos a munka-magánélet egyensúlya. A munkavállalók értékelik a rugalmasságot és a személyes jólétet, és ha ezek nem teljesülnek, hajlandók munkahelyet váltani vagy követeléseiket érvényesíteni.

A globális munka-magánélet egyensúlyt mérő index 2025-ös rangsorát Új-Zéland vezeti

Gazdasági szempontokat vizsgálva a munka-magánélet kiegyensúlyozása közvetlenül is hozzájárulhat a termelékenység növekedéséhez, mivel általa csökken a munkavállalóknál a stressz, nő a motivációjuk, elégedettségük, javul a mentális és fizikai jóllétük, ami pedig hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé. Az alkalmazottak kiegyensúlyozott lelkiállapota segíti a kreativitást, a gyorsabb és hatékonyabb problémamegoldást, valamint az együttműködés gördülékenységét is. Továbbá ha a munka és a magánélet közötti határ stabil, kevesebb a kiégés, a betegség miatti hiányzás és a fluktuáció. Mindez kihat a csapatdinamikára is – az egyéni jólét mellett –, így a termelékenységre és a vállalkozások versenyképességére – írja elemzésében az Oeconomus.

A munka-magánélet egyensúly globális mércéjét 2025-ben a Global Life-Work Balance Index (magyarul: globális munka-magánélet egyensúlyt mérő index) vizsgálta, amely komplex és sokoldalú szempontok alapján rangsorolja a legnagyobb gazdaságokat (a világ 60 legnagyobb GDP-jű országára vonatkozóan) – olyan tényezők mentén, amelyek egyaránt tükrözik a munkavállalók jólétét, a rugalmasságot és a fenntartható életminőséget. Az index értelmezése és célja szerint a magánélet-munka egyensúly nem egyszerűen annak mércéje, hogy egy személy mennyi időt tölt a munkában, vagy hány óra marad személyes tevékenységekre. Ennél sokkal árnyaltabb, holisztikusabb módon közelítenek ahhoz, mit is jelent valójában jól élni és dolgozni a világ különböző részein. 

A globális munka-magánélet egyensúlyt mérő index 2025-ös rangsorát Új-Zéland vezeti, amelyet több európai ország, így Írország, Belgium, Németország, Norvégia és Dánia követ. Ezek az államok kiemelkednek a fizetett szabadságok, szülési szabadságok, a rövid heti munkaidő és a jóléti szolgáltatások terén. Magyarország a 18. helyet foglalja el globálisan, régiós viszonylatban pedig vezető pozíciót tart Lengyelországgal és Csehországgal karöltve. 

Hazánk előnye a rangsor alapján a hosszú szülési és szülői szabadság, a magas juttatás, a fizetett szabadságok és a magas közbiztonság

Hazánk helyezésében egyik legerősebb elem a szülési és szülői szabadság hossza, illetve az ezen idő alatt kapott juttatások nagysága. Magyarországon 24 hét jár teljes, azaz 100 százalékos fizetéssel. 

Összesen a gyermek születését követő 3 év alatt, 80 hétnyi teljes fizetéssel egyenlő mértékű szabadságra jogosultak a magyar édesanyák, ami világszinten a harmadik legnagyobb értékű juttatás.

További részletek az Origo oldalán olvashatók.