Profi hegymászók helyett szemetelő turistahordák az Everest vendégei

Hiába a hideg és a zord környezet, a Mount Everest már rég nem érintetlen része a Himalája vonulatainak: ugyanúgy ellepték a turisták, mint a népszerű, mediterrán szigeteket.  

A Nepál és Kína felől is megmászható Mount Everest a világ legmagasabb hegye. A csúcs 8 850 méterrel magasodik a tengerszint fölé, amelyet először 1953-ban hódítottak meg. Onnantól kezdve pedig a világ minden tájáról, egyre többen érkeznek a Föld legmagasabb pontjához. A hegymászóturizmus olyannyira elharapódzott, hogy 1976-ban létrehozták a Szágarmantha Nemzeti Parkot a környezet megóvása érdekében. 

Mekkora mértékben nőtt a turizmus? 

Annak ellenére, hogy az Everest megmászása életveszélyes és rendkívül költséges mulatság, sokakban él a vágy a hegy meghódítására. Hivatalos adatok szerint 1979-re 3 600-an, 2019-ben már több mint 58 ezren érkeztek a parkba. 

Az idei szezonra pedig április közepéig összesen 352 hegymászó, 65 nő és 287 férfi kapott engedélyt (33 szervezőcsapat tagjaként) a Mount Everest megmászására az idegenforgalmi minisztérium szerint. Eddig 55 ország hegymászója regisztrált, hogy feljusson a világ legmagasabb csúcsára. Rakesh Gurung minisztériumi tisztviselő arra számít, hogy a mászók száma idén is meghaladja a 400-at – írja a My República.

A hegycsúcs meghódítására egész iparág épült. A hegymászók és a szervezők 32 ezer-200 ezer dollár expedíciós díjat is kifizethetnek, mire meghódítják a csúcsot. Az ExpedReview áradatai szerint egy expedíció átlagos ára idén 59 069 dollár.

Mivel szennyezik a turisták a Mount Everestet?

A hegyet megmászni nagyon veszélyes, ha valaki rosszul lesz akár az úgynevezett halálzónában, vagy még alatta, más hegymászók nem tudnak rajta segíteni. Suhajda Szilárd 11 hónapja vesztette életét a hegyen. Emlékezetes, hogy több szemtanú is látta a küzdelmét, de nem tudtak érdemben segíteni rajta, mert ha megpróbálják, saját életüket még jobban veszélyeztették volna. A magyar hegymászó örök nyughelye végül a hegy lett, mint ahogy Erőss Zsoltnak és a vele tartó Kiss Péternek a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa, a Kanchenjunga – 10 évvel Suhajda tragédiája előtt.

Évente átlagosan hatan lelik halálukat az Everesten, vagy a csúcsra vezető úton.  Tavaly egyébként nemcsak a kiadott engedélyek száma, de a halálozásoké is rekordot döntött a Mount Everesten: 12 hegymászó vesztette dokumentáltan az életét, öten pedig eltűntek. A hegy szélsőséges klímája miatt gyakran soha nem találják meg a holttesteket. Ám ha mégis, a mentőcsapatok sokszor nem kockáztatják a saját életüket a test leszállításával. 

A környezetet az emberi ürülék is szennyezi, amit az esőzések és az olvadás miatt a gleccserek kimosnak a helyükről és lehordanak. Az alaptáborokból a gyűjtés szervezett és kötelező, ahonnan évente átlagosan 5 400 kilogrammot szednek össze. Az ürülékkel szennyezett víz és élelmiszer bélrendszeri és légúti megbetegedéseket okozhat, kedvez például a kolerának és a hepatitis A-nak – hívja fel a figyelmet az earth.org.

Sok az egyéb hulladék is, például az otthagyott sátrak, kötelek, hordozható gáztűzhelyek, létrák, konzervdobozok, vagy kannák. 

a becslések szerint. Sőt, már a mikroműanyagok is megjelentek a hóban, a patakokban és a talajban egyaránt egy 2020-as tanulmány szerint. 

A hegy egyértelműen azt üzeni: túl sok a turista.