BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Gyárat hozna Európába a Huawei

 Magyarország a Huawei Technologies kiemelt európai központja marad, és arra is van esély, hogy a kínai telekommunikációs óriás újabb gyárat telepít ide, bár a tervezett európai üzem helyéről még nincs döntés – mondta a Világgazdaságnak Vu Pi-csiang, a Huawei magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója.

A legfrissebb hírek szerint gyárat létesít Európában a Huawei. Helyszínként

Magyarország is szóba jöhet?

Miután az Egyesült Államok feketelistára tett bennünket, az ottani tevékenységeinket, üzletünket, a kutatás-fejlesztést Kanadába költöztetjük, egyes tevékenységeinket pedig Európába hozzuk, ahol a befektetéseink amúgy is meredeken emelkedtek az elmúlt években. Az üzem többek közt telekommunikációs vezetékes és mobilhálózatokhoz gyártana eszközöket. Arról egyelőre nincs információnk, hogy hova kerül az új gyár, de Magyarország nagyon jó pozícióban van. Itt már jelen vagyunk, sőt több mint tíz éve itt van az európai ellátóközpontunk. Ha az európai üzletünk bővül, abban Magyarország mindenképpen fontos szerepet fog betölteni.

Az európai országokra jelentős nyomást gyakorol az Egyesült Államok, hogy ne engedjék részt venni a Huaweit az 5G-s telekommunikációs hálózataik kiépítésében. Mégis, hol van jó esély arra, hogy szerepet kapnak?

A legtöbb európai országgal jól tudunk együttműködni, kevesen hallgatnak ezen a téren az amerikaiakra. Több helyen már elindítottuk a szolgáltatást a helyi partnereinkkel. Kiváló az együttműködés például az Egyesült Királysággal, Németországgal és Franciaországgal, vagy Közép-Európában Magyarországgal, Ausztriával, Szlovákiával. A héten épp a német Telefonica 5G-s hálózatépítésének a felét nyertük el.

És a csehek vagy a lengyelek? A lengyelek különösen jó kapcsolatokat ápolnak

az amerikaiakkal.

Bízunk benne, hogy a kormányaik a fogyasztók érdekében helyes döntést fognak hozni. A legjobb technológiát és költséghatékony megoldásokat kínálunk, és ami jó az embereknek, az jó az országnak is. Az Egyesült Államoknak pedig nincs bizonyítéka az ellenünk felhozott vádak alátámasztására. Európával kapcsolatban bizakodóak vagyunk, nagyon nyitott és fair piacokról van szó. A kiberbiztonságot a legtöbb országban elsősorban technológiai és nem politikai ügynek tekintik. Az Egyesült Királyságban, Brüsszelben és Németországban például külön kiberbiztonsági átláthatósági központokat hoztunk létre, itt bárki betekinthet a forráskódjainkba, tesztelhet. Ezzel épp az a célunk, hogy az ügyfelek vagy akár a kormányok is ellenőrizhessék, hogy nincs szó semmilyen hátsó kapuról, szándékosan beépített kiberbiztonsági résről. Úgy vélem, nem lesz nehéz erről meggyőzni a kormányokat.

Az amerikaiak gyakran emlegetnek biztonsági aggályokat a kínai cégekkel kapcsolatban. Lehet-e valamelyik termékük biztonsági kockázat?

Ez egy régi, még 2011 tájékán kezdődő történet, a biztonsági fenyegetést sulykoló vádjaikat az amerikaiak azóta sem tudták tényekkel, bizonyítékokkal alátámasztani. A kínai nemzetbiztonsági törvényt pedig szándékosan félremagyarázzák. A londoni székhelyű Clifford Chance és legutóbb az Ernst and Young is vizsgálta a törvényt, és megállapították, hogy a kínai jogban nincs olyan passzus, amely kémkedésre, adatátadásra kényszerítene külföldön dolgozó kínai vállalatokat. Nemzetbiztonsági fenyegetés esetén a kínai jog is előír kötelezettségeket a távközlési szolgáltatók számára, de ez éppúgy megvan Magyarországon, ahogy az Egyesült Államokban is. Arról nem is beszélve, hogy az ottani úgynevezett Cloud Act külföldre is érvényes. Kormányunk is folyton azt mondja, hogy a külföldön működő kínai vállalatok feleljenek meg a helyi jogszabályoknak. Ha leromboljuk a bizalmat, azzal saját magunkat lehetetlenítjük el, és ártunk Kínának.

A Huawei saját operációs rendszert fejlesztett ki számítógépekhez. A Harmony OS, illetve a kapcsolódó Huawei Ecosystem kiváltja az amerikai Google-hoz kötődő Android rendszert és a nem kínai megoldásokat?

Az Android egy nagyon jó rendszer, ezért tovább keressük az együttműködés lehetőségét a Google-lal. Együtt dolgoznánk velük, ha az amerikai kormány is engedné. Ha nem engedi, akkor nem is lesz más választásunk: a Huaweinek a saját operációs rendszerére saját ökoszisztémát, vagyis applikációs világot kell fejlesztenie, hogy kiszolgálhassa a fogyasztókat. Ez a stratégiánk. Az új saját rendszert backupként, támogatóként használjuk arra az esetre, ha az amerikai kormány megakadályozná az együttműködést a Google-lal. A rendszer még csak most van kiépülőben, és ebben számítunk például a népszerű magyar alkalmazások megalkotóinak segítségére is. Már sokan létrehozták a helyi alkalmazást, és folyamatosan bővül a kör. Példaként említhetem a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t, egyes taxialkalmazásokat, az Ingatlan.com-ot, a Profession.hu-t, a Jofogas.hu-t, és a Groupama Arena – Ferencvárosi Torna Club és mások már optimalizáltak a Harmonyra.

Mennyi idő szükséges a teljes áttéréshez, ha le kell cserélniük az Androidot

a Harmonyra?

A médiában hol egy év, hol két-három év jelent meg. Szerintem a jövő év végére elkészülünk. Hardverben szinte már most függetlenek vagyunk az amerikai beszállítóktól, függés csak az Androidot illetően van. A Huawei-ökoszisztéma kiépítése időbe telik.

Okoztak visszaesést a Huawei eladásaiban az Egyesült Államok büntetőintézkedései?

Korábban 20 százalékos idei bevételbővüléssel számoltunk. Tavaly mintegy 108 milliárd dollárt tett ki a cégcsoport globális, teljes bevétele, az idén már 112 milliárd dollárnál járunk. Tehát a korlátozások ellenére is tudtunk növekedni. Az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások alakulása sincs közvetlen hatással a működésünkre, az egy külön ügy. Abban nem vagyok biztos, hogy a működési környezetünket jelentősen javítaná a kereskedelmi háború lezárása. A mi problémánk, hogy feketelistára kerültünk, jogi probléma. A kereskedelmi háború más. Mi egy jogi kérdéssel kerültünk szembe. Nem vagyok benne biztos, hogy az amerikaiak kevésbé nyúlnak utánunk, ha a kereskedelmi háború véget ér. A szankciók egyébként a magyarországi működésünket valamennyire érintették. A gyártásban együttműködtünk például a Flex vállalattal (a korábbi Flextronicsszal), de mivel az egy amerikai tulajdonú cég, Magyarországon sem dolgozhattak tovább velünk, ezért másik partnert kellett keresnünk. Továbbra is gyártási, logisztikai partnerünk marad a DHL és Foxtronn, illetve a BYD. Ebben az értelemben ez az év kihívás volt. Hetekig egész Európában három helyett két partner gyártotta a termékeinket. Magyarországon továbbra is stabil növekedésre számítunk.

Várható pozitív fejlemény a Google-lal kapcsolatban? Talán barátságosabbá válnak az amerikaiak?

Ez Donald Trumptól és az adminisztrációjától függ. A Google stratégiai partnerünk volt, ők is arra kérték az amerikai kormányt, hogy vessen véget az ellenségeskedésnek, mivel a feketelistára helyezésünk lerombolhatja a kölcsönös bizalmat. Ennek a tiltólistának a vége az is lehet, hogy több más operációs rendszer is megjelenik a világban.

Magyarországon mi a Huawei jövőképe?

Másfél évvel ezelőtt jöttem Magyarországra, és mondhatom, nagyon dinamikus helynek ismertem meg. A gazdasági növekedése elképesztő, és a 3 százalék körüli munkanélküliségi ráta azt is jelenti, hogy aki dolgozni akar, az tud is. A kormány szép munkát végzett. Nagyon sok kínai vállalat tekint pénzügyi és logisztikai bázisként az országra. Az alacsony munkanélküliség ugyanakkor azt is jelenti, hogy kihívás képzett munkaerőt találni, ami a helyi vállalatoknak problémát okozhat. Európai viszonylatban Magyarország szerintem a lehető legjobb hely a munkához. Mintegy hatszáz helyi beszállítónk van. A széles sávú internet kiépítésének EU által is támogatott projektjében a Huaweinek kétszáz magyarországi stratégiai partnere van. A beszállítók számát még tovább szeretnénk növelni.

Tiltásra ellenlépés a válasz

Európában is rázós az út a Huawei számára, ezt jelzi a német kormányzaton belüli feszültség a Kína-politikát illetően. A hét végén a Handelsblatt rendezvényén Vu Ken kínai nagykövet ellenlépéseket helyezett kilátásba, ha Németország kizárná a Huaweit az 5G-s telekommunikációs fejlesztésekből. Emlékeztetett: a Kínában tavaly eladott 28 millió autó negyedét német cégek gyártották. „Mondjuk azt, hogy ezek a német autók már nem biztonságosak, mivel abban a helyzetben vagyunk, hogy elő tudjuk állítani a saját autóinkat? Nem, ez merő protekcionizmus” – mondta. Német kormánypárti képviselők törvénytervezetet terjesztettek be, amely feljogosítaná a hatóságokat, hogy kizárják a „nem megbízható” szállítókat az 5G-hálózat építéséből. Kína a német Volkswagen, BMW és Daimler autógyártó legnagyobb piaca.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.