Zöldgazdaság

A természeti csapások 2018-ban sem kímélték a világot

Idén is komoly gondokat okozott a globális felmelegedés és a klímaváltozás: a természeti csapások hatalmas károkat okoztak, és számos áldozatot követeltek.

A világon egyre észrevehetőbbek a globális felmelegedés, valamint a klímaváltozás hatásai. Ennek köszönhetően 2018-ban számos, a szélsőséges időjárás okozta hőhullámmal, rengeteg csapadékkal, hatalmas szélviharokkal és árvizekkel küzdött meg az emberiség.

Január

A hónap elején Floridában, Georgiában és Dél-Karolinában három évtizede nem látott hóesés csapott le. A keleti partvidéken a szűnni nem akaró havazás, heves viharok miatt rendkívüli állapotot hirdettek, a sarkvidéki hidegben legalább 11 ember halt meg.

A szélsőséges időjárás ugyanakkor nem csak az amerikai földrészen okozott károkat, Nyugat-Európát sem kerülte el. Friederike, a viharos erejű szél tombolt Belgiumban, Hollandiában és Németországban, a szélsőséges időjárás több mint 10 ember életét követelte.

Friederike, a viharos erejű szél jelentős károkat okozott Belgiumban, Hollandiában és Németországban
Fotó: AFP

A hónap vége sem volt nyugodt, Franciaországban a folyamatos, fél évszázad óta legsúlyosabb esőzések miatt kétszáznál több észak- és kelet-franciaországi város került veszélybe. Párizsban a Szajna kilépett a medréből, utcákat öntött el, jelentős fennakadásokat okozva a közlekedésben, a Louvre egyes részeit le kellett zárni.

Február

A tél második hónapja viszonylag békésen telt el. Ugyanakkor február 26-án érkezett a hír, hogy Pápua-Új-Guinea szigetének középső hegyvidékén 7,5-ös erősségű földrengés volt. Az ezt követő hetekben mintegy 250 utórengést mértek, a természeti csapás pedig összesen 200 halálos áldozatot követelt. A rengések bányákat, vezetékeket rongáltak meg, egész falvak dőltek romba.

Március

A tavasz első hónapjának legnagyobb természeti eseményét az Egyesült Államokban jegyezhettük fel. Az északkeleti partvidéken orkán erejű szélvihar csapott le, emellett heves esőzések és havazások kezdődtek, melyek következtében legalább 8 ember meghalt. A nagyvárosok utcái víz alá kerültek, leállt a közlekedés, és 2 millió háztartás maradt áram nélkül.

Egy elázott utca New Yorkban, március elején
Fotó: AFP

Április

Az április Európa és Amerika szempontjából is nyugodtan telt, a kontinenseket megkímélte az időjárás. Nem úgy Közép-Ázsiát, Afganisztánban ugyanis a csaknem egy éve tartó aszály miatt a folyóvizek és tavak majdnem egyharmada kiszáradt, az ivóvíz hiánya és az éhínség csaknem egymillió embert, köztük félmillió gyereket érintett.

Május

Tavasz végén az indiai időjárás okozta károkról lehetett sokat olvasni a híradásokban. Az ország északi részén heves homokviharok söpörtek végig, amik több mint 130 ember halálát okozták. Az áldozatok száma azért volt ilyen magas, mert a természeti csapás éjszaka és a szokottnál erősebb szél kíséretében érkezett.

Szintén májusban Hawaii legnagyobb szigetén található Kilauea vulkánon 5,3-as erősségű földrengés kíséretében lávanyílás keletkezett, ezért több ezer embert ki kellett telepíteni. A tűzhányó május 13-i kitörése során kilenc kilométer magas hamuoszlop emelkedett a levegőbe, az augusztusig folyamatosan ömlő láva ökoszisztémákat semmisített meg, és több száz épületet pusztított el.

Lávafolyam Hawaii-on
Fotó: AFP

És itt nem ért véget a tragédiák sora: több mint 60 ember veszítette életét néhány nap alatt a pakisztáni Karacsiban a rendkívüli hőség miatt. Többségük a ramadán miatt böjt miatt gyengült le, s nem vettek magukhoz elegendő folyadékot sem.

Június

A nyár meglehetősen mozgalmasra sikeredett. Június elején Guatemalában a Fuego nevű vulkán rendkívül heves kitörésekor a hamu és láva több települést maga alá temetett, összesen mintegy 400 ember halt meg vagy tűnt el. A vulkán júniusban és novemberben is kitört, emiatt csaknem 4 ezer embert kellett kitelepíteni.

A hónap közepén azután a hosszú ideje tartó súlyos aszály szedte áldozatait a Szahara déli részén fekvő Száhel-övezetben. A rossz termés és az állatállomány pusztulása miatt 7 millió ember szenvedett az éhínségtől, mintegy 1,6 millió gyerek élete került veszélybe a súlyos alultápláltság miatt.

Guatemalában a Fuego nevű vulkán rendkívül heves kitörésekor a hamu és láva több települést maga alá temetett
Fotó: AFP

Július

Az északi féltekét uraló, hosszan tartó, intenzív hőhullám számos emberéletet követelt júliusban, emellett több időjárási rekord is megdőlt. Észak-Afrikában, a Szahara szélén 51,3 fokot mértek, ez a térségben valaha feljegyzett legmelegebb hőmérséklet. Kanadában legalább 33-an haltak meg a rendkívüli hőség miatt, a Japánt sújtó hőhullám miatt több mint 300 ember vesztette életét. Németországban az év legmelegebb napjával ért véget a július, amikor majdnem 40 fokot mértek, Magyarországon a tartós hőség miatt országosan életbe léptették a vörös kódot.

De nem feledkezhetünk meg a júliusi szárazság közben tomboló Athén környéki erdőtűzről sem, amely összesen 91 emberéletet követelt, további 25 ezer embert pedig sokáig eltűntként tartottak számon. A hatóságok szerint szándékos gyújtogatás okozta a tüzet.

Augusztus

Augusztusban szerencsére kevesebb tragédia történt, így a nyár vége békésen telt el. Indonéziában ugyanakkor biztosan nem ezt gondolják azok után, hogy Lombok és Szumbawa szigetét 6,9 erősségű földrengés rázta meg, amit több mint 350 utórengés követett. A július 29. óta tartó földmozgásokban több mint 500-an vesztették életüket, 400 ezren vesztették el otthonukat, a földcsuszamlások miatt 700 ember rekedt az aktív Rinjani vulkánon.

Szeptember

Szeptember elején először Japánban sújtott le a természet: Hokkaidó szigetét 6,7-es erősségű földrengés rázta meg, az elemi csapás következtében 44-en vesztették életüket.

Ezután, a hónap közepén elérte az Egyesült Államok keleti partjait a térségben már hosszabb ideje tomboló Florence hurrikán, amely 48 emberéletet oltott ki, és mintegy 38 milliárd dollár anyagi kárt okozott az országnak. Október 10-én az idei hurrikánévad legerősebb (és az Egyesült Államokban valaha mért harmadik legerősebb) szélvihara, a Michael érte el Florida partjait. A Karib-tenger fölött kialakult, Nicaraguán, a Yucatán-félszigeten, Floridán, Georgián, Dél- és Észak-Karolinán végigsöprő hurrikán összességében 60 ember életét oltotta ki (ebből 45-öt az Egyesült Államokban), és 15 milliárd dollár kárt okozott.

Az Egyesült Államok keleti partjait a térségben már hosszabb ideje tomboló Florence hurrikán 48 emberéletet oltott ki
Fotó: MTI/AP/Tom Copela

Majd a nigériai több napig tartó heves esőzések okozta súlyos áradásokról lehetett hallani, amelyek az ország középső és déli felét mosták el, elterjesztve ezzel a kolera járványt a térségben. A gyenge infrastruktúra, a megfelelő óvintézkedések hiánya ráadásul növelte a pusztítás mértékét, így csaknem 200 ember vesztette életét a katasztrófában.

(A képre kattintva galéria nyílik!)

Október

A hónapban több természeti csapás is sújtotta a világot, ezek közül az egyik legsúlyosabbnak az olaszországi Calabriára, Szardíniára, Szicíliára csapott le. Néhány nap alatt hónapoknak megfelelő csapadékmennyiség zúdult le a térségekben, összesen 36 ember halálát követelve. Velencét október végén minden idők egyik legmagasabb vízállása fenyegette, a város területének 70 százaléka víz alá került.

Fotó: AFP/Miguel Medina

A víz Franciaországot is elmosta, az ország déli részén súlyos esőzések, áradások pusztítottak. Aude megyében néhány nap alatt egyhavi csapadék zúdult le, a viharokban, áradásokban 36 ember vesztette életét, hidak omlottak össze, utak váltak járhatatlanná.

November

Sajnos a november sem telt eseménytelenül. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy tizenhét napos küzdelem után sikerült megfékezni minden idők legpusztítóbb kaliforniai tűzvészét, amelyben 85 ember halt meg, 249-en tűntek el, 14 ezer otthon vált lakhatatlanná. Paradise városa szinte teljesen a lángok martalékává vált, az anyagi veszteséget 3 milliárd dollárra becsülik.

(A képre kattintva galéria nyílik!)

Ebben a hónapban hazánk is főszereplővé vált: az augusztus óta tartó szárazság miatt az ország egyes részein a talajban kritikussá vált a nedvességhiány. Október folyamán a Duna Komárom alatti teljes magyarországi szakaszán rekord alacsony vízállásokat mértek, a teherhajók forgalmát egy időre meg is tiltották.

December

Az év vége szerencsére nyugodttá vált, Indonézia nyugati részét ugyanakkor nem kerülte el a katasztrófa. Csaknem 300 ember meghalt, és több mint ezren megsérültek, sok épületben pedig károk keletkeztek egy cunami következtében. A szökőár helyi idő szerint este fél tíz körül keletkezett a Jáva és Szumátra szigetek közötti Szunda-szoros térségében, Banten és Lampung tartományokat érintette. Az áldozatok többsége belföldi turista volt.

Rengeteg áldozatot követelt a cunami Indonéziában
Fotó: Semi / AFP

Az Egyesült Államok délkeleti államaiban dúló hóviharok is tragédiát okoztak, az időjárás következtében hárman életüket vesztették, a közlekedés szinte teljesen leállt, több mint 380 ezren maradtak áram nélkül.

globális felmelegedés katasztrófák klímaváltozás
Kapcsolódó cikkek