BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Zöldgazdaság

A vadállatok is alkalmazkodnak az emberhez

Nem minden fajt veszélyeztet az ember terjeszkedése.

Az urbanizáció terjeszkedésével az elmúlt évtizedekben egyre több nem háziasított állat kezdett emberközelben élni. A városi vadvilág alkalmazkodott a forgalomhoz, a zajhoz, az emberek életmódjához egy nemzetközi kutatócsoport szerint, amelynek kutatásában Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója is részt vett.

A témáról folytatott vizsgálatok eredményeit az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PLOS Biologyban nemrégiben megjelent tanulmány foglalta össze – közölte az Ökológiai Kutatóközpont.

Az elmúlt évtizedekben egyre sokasodtak azok a tudományos megállapítások, amelyek arra világítanak rá, hogy az emberi faj milyen nagy mértékben idézi elő a Föld más fajainak kipusztulását.

Nem minden faj fizet rá az emberi terjeszkedésre:

az alkalmazkodóképesek gyakran éppenséggel „hasznot húznak” a települések közelségéből.

08 June 2019, Brandenburg, Sieversdorf: A young raccoon climbs on a windowsill next to a flower pot. The „foundling”, who had previously walked across a property without parents for several days and was already dehydrated and almost starved to death, was now taken in by a family until the whereabouts of the wild animal were clarified. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB
Fotó: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB/AFP

A városi vadvilág urbanizációjával párhuzamosan drasztikusan csökken a zsákmányállatok ragadózókkal szembeni, úgynevezett antipredátor viselkedésnek a hatékonysága.

A kutatott jelenség az emberipajzs-hatás, ami azt jelenti, hogy az ember jelenléte és tevékenysége miatt megszűnik (vagy nagyon lecsökken) a természetes élőhelyen érződő predációs nyomás, vagyis a ragadozók a városokban nem képesek bántani a beköltöző prédaállataikat

– szerepel a tanulmányban.

„Nem állíthatjuk, hogy a város az állatok számára terülj-terülj asztalkámat kínálna, és azt sem, hogy a városban nincsenek veszélyek. De a városok mindenképpen tolerálható környezeti feltételeket jelentenek sok állat és növény számára, csak ehhez alkalmazkodni kell tudni. Sok faj nem képes erre, de sok faj igen, ami azt eredményezi, hogy az ember és az állatvilág képes hosszú távon egymás mellett élni” – idézte Garamszegi László Zsoltot a kommüniké.

A kutatásokból kiderült az is, hogy az antropocén evolúció hatására gyorsan, néhány generáció alatt bekövetkeznek ezek a változások, tehát az ember akaratlanul is előidéz olyan folyamatokat, amelyeket háziasítással tenne. A kutatók szerint nyilvánvalók a háziasítás és az urbanizáció által gyakorolt szelekciós nyomások közötti hasonlóságok.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek