BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Zöldgazdaság

Kárpát-medencei összefogás a tiszai szennyezés felszámolásának kulcsa

Bár a Tisza szennyezése nem új keletű probléma, azért nehéz a megoldása, mert nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence több országát is érinti. Magyar és ukrán aktivisták is dolgoznak rajta, a tiszai szennyezést mégsem sikerült felszámolni az elmúlt években. A probléma hátteréről és megoldásairól Siklós Gabriellát, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivőjét kérdeztük.

A tiszai vízszennyezés már több mint másfél évtizede fennáll: 2004 óta jelentős mennyiségű növényi uszadékkal kevert PET-palackot és egyéb kommunális hulladékot szállít a víz hazánkba. A hulladék a Felső-Tisza területén jellemzően a csapadékos időjárást követően kialakuló árhullámmal érkezik Ukrajnából, a Szamoson és a Krasznán Romániából, valamint ritkábban a Bodrogon és a Hernád folyón Szlovákiából.

A probléma felszámolását nehezíti, hogy az általában a folyópartokon, medrekben, ár- és hullámtereken illegálisan lerakott hulladékot már egy kisebb árhullám is képes magával ragadni

– nyilatkozta a Világgazdaságnak Siklós Gabriella, Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője. Ez a hulladékmennyiség a hazai folyószakaszokon is kiegészül a folyópartokon hagyott illegális hulladékkal. A szennyezés intenzitását a szakemberek az adott szelvényen percenként áthaladó palackok számával határozzák meg:

az elmúlt tizenöt év alatt negyven esetben volt ötven palack vagy azt meghaladó intenzitású szennyezés a Tiszán, a csúcsérték pedig elérte a percenkénti 300-500 palackot is.

A környezetpusztítás felszámolása azért számít kihívásnak, mert hazánk a Tisza folyó alvízi országa, a szennyezés kiküszöbölése elsődlegesen a szennyezés létrejöttének megelőzésével a felvízi szomszédainknál lenne kezelhető – mondta Siklós.

Viszont Ukrajnában szinte egyáltalán nincs szervezett hulladékkezelés, így amíg a felvízi országok nem oldják meg a problémát helyben, addig az nálunk sem szűnhet meg. Ezt tovább súlyosbítják a hazai illegális lerakások.

Fotó: Balázs Attila / MTI

A szennyezés felszámolására költött összeget Siklós szerint nehéz számszerűsíteni. A szennyezés felszámolására 2018-ban az OVF megtervezett hat kárelhárítási helyszínt a régióban, ezek fele meg is valósult, és milliárdos összegeket emésztett fel. Ráadásul a szemétnek a vízről és a hullámtérről való begyűjtését kiegészíti számos olyan tevékenység, mint a válogatás és elhelyezés, előkészítés esetleges újrahasznosításra, amely szintén növeli a költségeket.

Jelentős az a hulladékmennyiség, amely a vízfolyások mentén a hullámtéren szétszóródik és elterül, és amelyet nemegyszer hetekkel, hónapokkal a terület megfelelő kiszáradása után gyűjtenek össze, ahogy a Kiskörei vízlépcsőnél is hónapokig tart a hulladékszedés.

Az egy-egy év többszöri árhullámaiból származó szemetet gyakran még a következő évben is gyűjtik a vízlépcső felvizéről. Bár van olyan része a hulladéknak, amely nem számít szemétnek: a szennyezés nagy arányban tartalmaz uszadékfát és egyéb növényi maradékot is, amelyet a válogatás után részben hasznosítanak.

A probléma megoldása az országok közötti együttműködés lehet: jelenleg minden egyes szennyezés esetében a magyar és az ukrán elnök felveszi a kapcsolatot, információkat cserélnek

– mondta Siklós. Az ukrán partner teljesen nyitottan és együttműködően viszonyul a problémához. Hiszen amíg nem tudják helyben, szervezetten megoldani a hulladékkezelést, és felszámolni az illegális lerakásokat, legalább néhány magyar akcióban segítenek a hazai szakembereknek az árhullám levonulása után.

Hazánkban többféle környezetvédelmi kezdeményezés célozza a tiszai szennyezés megszüntetését, ilyen a Klímavédelmi Akcióterv keretében működő Tisztítsuk meg az országot projekt. Számos magán- és közcélú kezdeményezéssel (közéjük tartozik például a PET Kupa) folyamatosan szerveznek kiegészítő akciókat a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok támogatására.

Kapcsolódó cikkek