A malmok jelentős része most már feltöltötte a búzakészleteit annyira, hogy június végéig meglegyen az őrléshez szükséges alapanyaguk – válaszolta a VG kérdésére Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az is biztos ugyanakkor, hogy a nagy malmok visszafogták termelésüket, és június 30-ig kvótákat határoztak meg a vevőiknek, akiket ez alapján a számukra megállapított mennyiség erejéig szolgálják ki – tette hozzá.

Fotó: Lang Róbert / omogyi Hírlap

Lakatos Zoltán szerint

a jelenlegi lisztárak körülbelül 100-105 ezer forintos tonnánkénti búzaárra vannak alapozva. Mivel a piacon most 130-135 ezer forint a búza ára, ez csak úgy jöhet ki, hogy benne vannak a múlt évről áthozott olcsóbb búzák is, és a drágábbak is.

Amikor viszont már csak az elmúlt hónapokban vásárolt, drága búzából készül a liszt, akkor a mostani 155-165 forint körüli kilónkénti átadási árának – amennyiért a malmok a zsákos kiszerelésű finomlisztet értékesítik – 200-220 forint körülire kell emelkednie, mivel a piacon az elmúlt hetekben kialakult 130-135 ezer forintos búzaárak ezt követelik meg – mondta. A januári ár egyébként egy kilóra vetítve 145 forint körül volt, ezt emelték a közelmúltban 155–165 forint közé.

Fotó: Kállai Márton / Szabad Föld

Az áremelkedés a fogyasztóknál is borítékolható. Az árstop elvileg május 1-ig él, annak feloldásakor jelentősen drágul a liszt a boltokban

– persze, ha az árbefagyasztást meghosszabbítja a kormány, akkor ez később következik be. A kisboltok most komoly veszteségeket könyvelhetnek el, míg a nagyobb árréssel dolgozó láncok nem feltétlenül – vélekedett Lakatos Zoltán. Az árstop feloldása miatti drágulás mellett azonban a fogyasztóknak azzal is szembe kell nézniük, hogy a búza drágulása miatt június-július környékén további jelentős áremelkedés következik, amennyiben a malmok elérik a már említett 200-220 forint körüli átadási árakat. 

Az árstop bevezetése óta – ami a lisztpiacon a BL 55-ös búzafinomliszt árát maximálta az október 15-i árszinten – a kis kiszerelésű csomagolt lisztek átadási árai gyakorlatilag szinten maradtak vagy csak „csendesen emelkedtek”. A kiskereskedők azzal védekeznek, az árstopos lisztből csak a korábbi átlagos mennyiséget rendelik. A malmok ezeknél a termékeknél is emelni szeretnének, de erre legfeljebb a nagyobb láncoknál van esélyük. 

A búza állapotáról szerinte most még korai nyilatkozni, de az biztos, hogy ha még két hétig nem jött volna eső, akkor nagy gond lett volna. Így azonban – ráadásul a tavalyinál némileg nagyobb vetésterületen – egy közepes termés lehetősége adott. Úgy véli ugyanakkor, a nagy kérdés nem is az, hogy mennyi búza terem Magyarországon, hanem az, hogy az ukrán háborús helyzetnek vége lesz-e. Ha nem, és szabad lesz az export, akkor óriási, az árakat tovább emelő szívóhatással kell számolni az exportpiacokról, hiszen az ukrán és az orosz export kiesésével körülbelül 30 millió tonna hiányozna a Közel-Keletről, Törökországból és az észak-afrikai országokból.

Ebben a piaci helyzetben – hacsak Ukrajnában nem konszolidálódik a helyzet –

az tűnik valószínűnek, hogy aratáskor nagyon magas indulóárak alakulhatnak ki, a kezdeti felvásárlási árszint elérheti akár a tavalyi tonnánként 62 ezer tonnás aratáskori ár dupláját is

– pedig már ez az ár is történelmi rekordnak számított –, ami további nyomást jelent a liszt, azon keresztül pedig a péktermékek árára. Lakatos Zoltán szerint az akkor kialakult árszint már a fogyasztás érzékelhető csökkenésével jár majd.