Íme a legfontosabb tudnivalók a termőföld bérbeadásáról

Amennyiben a magánszemély termőföldet ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (a bérleti szerződés időtartama nem éri el vagy haladja meg az 5 évet), akkor 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezett a termőföld bérbeadásából származó bevétele után – hasonlóan a lakóingatlanokhoz. Szakértők véleménye szerint a lakásbérleti piacot jelentősen fehérítette az, hogy az adózás átlátható, mértéke pedig megfizethető.

Adókötelezettség esetén a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, vagyis a bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldalán, amelyet a teol.hu szemlézett. A jövedelem utáni adót a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság felé kell bevallani és megfizetni.

Amikor a bevétel adómentes

A termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes, ha a termőföldet a szerződés szerint az adóköteles időtartamot meghaladóan legalább öt évre adják bérbe. Az megállapításakor az írásban megkötött bérleti szerződés időtartama az irányadó. Ha azonban a szerződés öt éven belül mégis megszűnik – ide nem értve azt az esetet, amikor a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt – a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

Amíg a termőföld-bérbeadás főszabály szerint adómentes tevékenység, alapesetben az ez után járó bérleti díj terményre történő átváltása esetén a termény áfával növelt árát kell az ellenérték kiszámításakor figyelembe venni, úgy, mintha azt a bérleti díj összegéért a bérbeadó megvásárolta volna. 

Lényeges, hogy abban az esetben, ha a termény értékesítője különleges jogállású mezőgazdasági termelő, a bérbeadó pedig az tv. 257. § (5) bekezdése alapján nem rendelkezik adószámmal, a termény értékesítője a bérbeadótól nem kaphat kompenzációs felárat.