„Ugyan még nem derültek ki a pontos adatok a világ tavalyi takarmánygyártásáról, az azonban biztosan elmondható, hogy a fogyasztói szokások átalakulása miatt az elmúlt három-négy évben Európában és Észak-Amerikában a húsfogyasztás láthatóan csökken, míg a fejlődő régiókban több húst esznek” – mondta a Világgazdaságnak Kulik Zoltán, a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. vezérigazgatója.

A Vitafort új üzemmel bővíti piacait. 
Fotó: Illyés Tibor/MTI

 Az európai sertéshúsfogyasztás rohamos csökkenését a vezérigazgató néhány adattal jellemezte: 

a magyar sertésárakban is meghatározó Németországban például 2012-ben még 39 kilogramm volt az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás, tíz évvel később pedig 27 kilogrammra esett vissza.

Minden húsfajtát figyelembe véve pedig az elmúlt tíz évben 61-ről 50 kilogramm alá csökkent a fogyasztás. Az okok között szerepel a migráció és a vegán életmódot folytatók táborának bővülése, valamint az elmúlt időszakban világszinten is magas is. Ha pedig a húsfogyasztáson belül vizsgáljuk a fogyasztói preferenciákat, ott is megfigyelhető átalakulás, jellemzően a baromfihús-fogyasztás nő a sertés rovására. 

A fejlett világ húsfogyasztásának csökkenését megérezte a takarmányipar is: az elmúlt száz évet tekintve 2022-ben fordult elő először, hogy a világ takarmánygyártása úgy csökkent, hogy közben a népesség növekedett – hívta fel a figyelmet Kulik Zoltán. Az adatokból azonban jól látszik, hogy a takarmánypiac világszintű csökkenésének valóban a fejlett világ az oka: a világ takarmánygyártása 2022-ben ötmillió tonnával esett vissza, míg Európában már 13 millió tonnával. A vezérigazgató szerint ez a trend folytatódott 2023-ban is, és tavaly 4-5 millió tonnával esett vissza a takarmánygyártás.

A fogyasztási adatokat és az állatlétszámot tekintve nem meglepő, hogy Európában tavaly is a sertéstakarmányok előállítása csökkent a leginkább: ebben a cégvezető szerint a 2022-es hétmillió tonnás csökkenés után tavaly újabb 5-6 millió tonnával lett kevesebb a sertéstápok mennyisége. 

Külön érdekesség, hogy ez a visszaesés annak ellenére következett be, hogy tavaly a sertéstartás jövedelmezősége két nagyon rossz év után már jó volt

– jegyezte meg.

Növekedési remények a takarmányiparban

Idén ugyanakkor reményei szerint már véget érhet ez a csökkenés a világszinten egyébként 1,27 milliárd tonnát előállító takarmánygyártásban, és újra növekedési pályára áll az iparág . Az élelmiszer-infláció csökkent, az gyártás legfőbb alapanyagául szolgáló gabona ára pedig tavaly gyakorlatilag megfeleződött. Kulik Zoltán szerint az előző időszakban tapasztalt ármozgást nem indokolta sem a termelés, sem a fogyasztás alakulása, mert az elmúlt két évben a búzánál, a kukoricánál, a napraforgónál és szójababnál világszinten nem történt semmi nagy dolog, mert nagyjából ugyanannyit termeltünk, és fogyasztottunk, következésképpen – leszámítva a napraforgót – a zárókészletek is körülbelül hasonlóak, nagyjából egyensúlyi állapotról beszélhetünk.

Az áresés a magyar gabonatermelőket nagyon esősen sújtja, a legnagyobb probléma viszont az, hogy az ukrán termény kiszorította őket az exportpiacokról. 

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a történelmi aszály által meghatározott 2022-ben összesen 9 millió tonna gabona termett, tavaly pedig 16,5-17 millió tonnát takaríthattak be a gazdálkodók. Ezt logisztikailag is nehéz volt kezelni, és nagy mennyiségű termény a raktárakban ragadt. Ez leginkább a búzapiacot viselte meg, most csak a kiemelkedő minőségű terményt lehet eladni, ezért Kulik Zoltán szerint az is elképzelhető, hogy több millió tonna készlet marad a raktárakban az új szezon kezdetén. Ez azt valószínűsíti, hogy a búzapiacon nem lesznek nagy ármozgások, és a kukorica ára is csak araszolgathat felfelé, a nyomott árak mellett pedig a növénytermesztők vesztességet lesznek kénytelenek elkönyvelni. 

A növénytermesztőknek rossz évük van, de a fogyasztók sem örülhetnek

A gabonaáresés miatt átlagosan csökkentek a mezőgazdasági termelői árak, a termelési költségek eközben tovább emelkedtek.

A gabonapiacon kialakult helyzet viszont 

az állattenyésztőknek azt jelenti, hogy a legnagyobb költségelemmel, a takarmánnyal szeptember-októberig tervezni tudnak. 

A béremelkedéseket, a csomagolásban jelentkező költségemelkedést és a logisztikai költségek 50 százalékos emelkedését kell beárazniuk. Ezek adottak, a forint-euró árfolyam jelent némi bizonytalanságot. Ez elsősorban a premixeknél meghatározó áralakító tényező, és most kedvezőnek mondható. 

A takarmánygyártásban tapasztalt lejtmenet végét alapozhatja meg az is, hogy ezek között a körülmények között az is várható, hogy nem fogyatkozik tovább sem a tehén-, sem a sertésállomány. Ilyen alacsony terményárak mellett most tényleg jobb bőrben eladni a gabonát – fogalmazott. Jelenleg ugyanis a sertésárak nyereséget hoznak a termelőknek, és bár a lassan felfelé araszoló nyerstej-árak még nem értek el arra a szintre, ami már hasznot hozna, de nem irreális még egy literenkénti 10-20 forintos növekedés sem. 

Új pályázatok, új üzem, új piacok

A piaci szereplőknek most nagyon izgalmas időszak következik, mert a következő hónapokban megjelennek az új uniós ciklus pályázatai, amelyek közül élelmiszeripari fejlesztésre várhatóan 480-500 milliárd, az állattartó telepek korszerűsítésére pedig 360 milliárd forint juthat. A potenciális pályázók a kedvezőbb kamatkörnyezetben reménykednek, de Kulik Zoltán szerint 

az is érezhető, hogy ez lesz a fejlesztési támogatások utolsó nagy hulláma.

A Vitafort tavaly hajtotta végre története legnagyobb beruházását, a hatmilliárdos takarmányüzemet, amelyik Európában a legkorszerűbb. A vezérizgató eredményként könyveli el, hogy 2023-ban az állománycsökkenések ellenére nem estek vissza a Vitafort belföldi eladásai, miközben az nőtt. Az új üzemre alapozva idén további, akár 20 százalékos külpiaci növekedés is elérhető – mondta a cégvezető. Ez például a lengyel, az olasz, a szlovák, a román és a moldáv piaci növekedésüknek köszönhető, de több olyan projektben vesznek részt Pakisztánban, Üzbegisztánban és Kenyában is, amelyek tovább bővíthetik piacaikat. 

Hatmilliárdos takarmányüzem épült Dabason

Kétéves tervezés és ugyanennyi ideig tartó kivitelezés után adták át Dabason a Vitafort Zrt. új takarmánygyártó üzemét, amely Közép-Európában a legmodernebb, és a cég exportpiaci terjeszkedését is szolgálja.