Vendég: Doernbrack Sven, az SPB Befektetési Zrt. vezérigazgató-helyettese ,
és Kosovics László portfóliókezelési üzletágvezető
Gazdasági visszaesés: a jóléti kiadások nincsenek veszélyben
A magyar gazdaság az idei első negyedévben ismét visszaesést mutatott. A GDP a kiigazított adatok szerint éves alapon 0,4, negyedéves szinten pedig 0,2 százalékkal zsugorodott. Emiatt az éves célkitűzések is lefelé módosulhatnak, de úgy tűnik, hogy a tervezett jóléti kiadások nincsenek veszélyben.
A podcast vendége: Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője
Gazdasági visszaesés: a jóléti kiadások nincsenek veszélyben
A magyar gazdaság az idei első negyedévben ismét visszaesést mutatott. A GDP a kiigazított adatok szerint éves alapon 0,4, negyedéves szinten pedig 0,2 százalékkal zsugorodott. Emiatt az éves célkitűzések is lefelé módosulhatnak, de úgy tűnik, hogy a tervezett jóléti kiadások nincsenek veszélyben.
Hideg zuhannyal ért fel az első negyedéves hazai GDP-szám. A gazdaság a kiigazított adatok szerint éves alapon 0,4, negyedéves szinten pedig 0,2 százalékkal zsugorodott. A fogyasztás és a szolgáltatások jól húznak, az ipar és a beruházások viszont továbbra is takaréklángon égnek. A Bruttó legfrissebb epizódjában Nyeste Orsolyával, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjével arról beszélgettünk, hogy a vártnál gyengébb évkezdés miként befolyásolhatja a 2025-ös GDP-célokat.
A műsort itt hallgathatják meg.
Gazdasági visszaesés: ipar vs. fogyasztás
A magyar gazdaság fundamentumait illetően nem láthatunk nagy változásokat. A belső kereslet, a fogyasztás tovább bővül, míg az ipar és a beruházások továbbra is nyögik a külső kereslet hiányát. Bár az első negyedéves visszaesést figyelve elképzelhető, hogy a szolgáltatószektor is veszített a lendületéből – mondta Nyeste Orsolya. Az Erste vezető makrogazdasági elemzője hozzátette: kedvező hatást gyakorolhatnak a németországi gazdaságélénkítő tervek, illetve az európai haderőfejlesztési program, azonban inkább csak a jövő évtől.
Nagy kockázatot jelent a globális vámháború, annak ellenére is, hogy Európa egy ideig még biztosan megússza a legsúlyosabb negatív következményeket. Erre utal a Költségvetési Tanács minapi véleménye is a 2026-ös büdzsével kapcsolatban. Azt írják, hogy a külső kockázatok miatt javasolják a Kormányzati Intézkedések előirányzatának jelentős megemelését, 50 milliárd forintról 150 milliárd forintra.
Mindent egybevetve egyre kevésbé tűnik valószínűnek, hogy a 2025-ös éves növekedés eléri a 2 százalékot. Ennek ellenére a jövőre tervezett jóléti kiadások, így az édesanyák szja-mentessége , a 13. havi nyugdíj vagy az ágazati béremelések nincsenek veszélyben.
„Már csak azért sem, mert a költségvetés bevételi oldala szempontjából a fogyasztásból származó adóbevételek a meghatározók. Így ha támogató marad a belső kereslet, akkor az alacsonyabb növekedés ellenére is megvalósíthatók ezek a tervezett intézkedések” – foglalta össze Nyeste Orsolya.
További részletek a beszélgetés tartalmából:
Mennyire meglepő az év eleji GDP-csökkenés? (00:45)
Még mindig szenved az ipar: csak a külső kereslet a felelős? (06:11)
Miért ódzkodnak a cégek az új beruházásoktól? (12:08)
A vámháború kockázatai (14:36)
A 2025-ös magyar és német GDP-előrejelzések (19:52)
Az idei év végi kamatcsökkentés lehetősége (23:49)
A Bruttó korábbi epizódjait itt hallgathatják meg.
Ajánlott videók
Továbbiak
Továbbiak
Vendég: Szegő Péter ,
a Duna House vezető elemzője
Vendég: Buda Andrea ,
a Cinema City kommunikációs igazgatója
Vendég: Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletágvezetője ,
és Gajda Mihály részvényelemző
Címoldalról ajánljuk
Tovább a címoldalra
