Új áramlatok a vízenergiában

A tervek szerint még az idén megkezdi egy két megawatt teljesítményű kis vízerőmű építését a Körösön, a békésszentandrási duzzasztómű mellett a Hydro Power Consulting Kft., amely néhány hete kapta meg a beruházáshoz szükséges jogerős vízjogi létesítési engedélyt. Kapuváry Gusztáv, a cég ügyvezetője elmondta: ha még ebben az évben megindulhat a beruházás, akkor az erőmű legkésőbb 2010 első negyedévében megkezdheti az áramtermelést. A 2,5 milliárd forintosra várható költségeket saját erőből, banki hitelből, valamint a Környezet és energia operatív program pályázati forrásaira pályázva kívánja előteremteni a társaság.

A Kenyeri Vízerőmű Kft. alig néhány hónapja üzemelte be a Rába nicki duzzasztógátja melletti kis vízerőművét. Az 1,6 megawatt teljesítményű létesítmény mintegy 2,1 milliárd forintba került, ebből 15 százalék volt a saját erő, 15 százalék az uniós támogatás és 70 százalék a hitel. A március közepe óta üzemelő erőmű a számítások alapján egy átlagos évben 9 millió kilowattóra villamos energia termelésére képes. Ennyiből 3500-4000 család éves energiaigénye fedezhető. A cég két turbina telepítésével villamosenergia-termelésre fogná a Hernádot is, a hernádszurdoki fenékgát mellett. Noha a tervek véglegesítése még tart, a békésszentandrási projekt befejezése után itt is elindítanák a beruházást.

Jelentős fejlesztésekbe kezdett a tiszalöki és a kiskörei vízerőművet üzemeltető Tiszavíz Vízerőmű Kft. is. Az állami tulajdonú társaság a 28 megawatt teljesítményű kiskörei vízerőmű korszerűsítését 2006-ban fejezte be, tavaly pedig felújításba és korszerűsítésbe kezdett a tiszalöki létesítménynél is. Összesen 5,6 milliárd forintot fordít a 2010-re befejeződő fejlesztésre és a vele párhuzamosan végzett nagyjavításra, amelynek során a tiszalöki vízerőmű három turbinájának teljesítményét – egyenként – 3,8-ról 4,2 megawattra növelik. Ötvös Pál, a társaság ügyvezető igazgatója kifejtette: a két tiszai vízerőmű állítja elő a vízenergia hasznosításából származó villamos energia közel 80 százalékát. A két létesítmény közel 50, illetve 35 éve üzemel megbízhatóan.

Magyarországon a jelenleg meglévő mintegy három tucat vízerőmű összteljesítménye meghaladja az 50 megawattot, ám így is a teljes hazai villamosenergia-termelés kevesebb mint fél százalékát adják. A vízenergia alacsony részesedésének oka, hogy Magyarország vízerő-hasznosítási adottságai – a nagy esésű, jelentős vízhozamú folyók hiányában – meglehetősen gyengék európai összehasonlításban. Ugyanakkor a kis vízfolyások vízerőkészlete további mintegy 40 megawatt teljesítményű vízerőmű építését tennék lehetővé. Noha a víz az egyik legtisztább megújuló energiaforrás, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakértői szerint a bős–nagymarosi erőmű építésének meghiúsulása óta nagy vízerőművek építésével nem lehet reálisan számolni Magyarországon a beruházások társadalmi elutasítása miatt. Emellett a kisebb folyókon a hatóságok jelenleg nem is engedélyeznek új duzzasztást, ezért csak a meglévő duzzasztóművek melletti vízenergia-hasznosítási lehetőségek használhatók ki. Ha lehetőség nyílna új duzzasztóművek építésére, további 15-18 helyszínen létesülhetne új kis vízerőmű. Igaz, a duzzasztóművek megépítése – nagy költségigénye miatt – nagyon lerontaná a beruházások gazdaságossági mutatóit. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt mégis indokolt lenne felülvizsgálni a hazai vízenergia-hasznosítási lehetőségeket, mert – az energiaszükséglet növekedése mellett – aszályos időkben az öntözési és hajózási szempontok miatt is egyre nagyobb szükség lenne újabb duzzasztóművek építésére az ország folyóin.