Agonizáló gázmotorbiznisz

A kétezres évek legelején merült fel, hogy elő kellene segíteni a Nyugat-Európában már széles körben használatos gázmotoros kiserőművek hazai elterjedését. A gázmotor tisztán villamos és hőhatásfoka együtt a 85 százalékot is elérheti optimális üzemviszonyok között. Mégsem állnak meg a saját lábukon viszonylag kis méretük és más okok miatt.

A gázmotorokat is támogató törvényalkotói szándék szerint az áramtermelésből származó többletárbevételt a termelt hő árának csökkentésére kellett volna fordítani. Ez nagyrészt meg is valósult, sőt, így alakultak ki a hőre jutó gázköltség felét sem fedező hőárak. A távhőszolgáltatók még bérleti vagy üzemeltetési díjat is számláznak a gázmotor-üzemeltetők felé. A kezdeti időszakban a 10-15 évre tervezett gázmotoros beruházáshoz is lehetett vissza nem térítendő támogatást kapni.

A rendeletmódosítások folyamatosan szigorították a gázmotorok üzemeltetési feltételeit, így gazdaságosságukat is. Először a teljesítendő hatásfok nőtt 65-ről 75 százalékra, azután bevezették a mélyvölgyidőszakot, a 2006 után üzembe került motorok áramának átvételiár-támogatása pedig 10 százalékkal csökkent. A kötelező átvételi rendszer (KÁT-) ártámogatást mindvégig az áramfogyasztók finanszírozták. Ma ez a lakossági árban körülbelül 5 százalékot képvisel. A KÁT-kassza növekedését befolyásolja a megújulóenergia-felhasználás térnyerése is. A kezdeti kedvező árviszonyok után jött a 2008 végi válság, és a villamos energia piaci ára lezuhant. Az európai áramárakat alapvetően a Lipcsei Tőzsdéhez igazítják, ahol a válság idején a zsinóráram ára 70 euróról a felére esett megawattóránként. A gázé Magyarországon viszont az oroszokkal kötött hosszú távú szerződések alapján a magas világpiaci olajárak és dollárárfolyam miatt még nőtt is. A KÁT-rendelet 6. számú melléklete tartalmazza azt a képletet, amelynek alapján a kapcsoltan termelt áram átvételi árát meg kell határozni. A képlet két fő bemenő paramétere a gáz ára és az infláció. A gázmotoroknál tehát a fő költségelem a gáz, a bevétel pedig a villany és a hő. Az elmúlt években a gázmotoros beruházásoknál a tevékenység fedezete évről évre jelentősen csökkent, a tulajdonosok többsége a pénzügyi ellehetetlenülés közelébe került.

A vonatkozó rendeletek szerint a kogeneráció támogatása 2010 végén lejár. Kivételt képeznek azok a motorok, amelyeknél a Magyar Energia Hivatal meghosszabbította a kötelező átvétel időtartamát. 2011-től sok gázmotor kiesik a támogatottak köréből azzal az indokkal, hogy már megtérült. Ám miközben e berendezéseknek jelentős felújítási és ciklikus karbantartásiköltség-igényük van, a primerenergia-megtakarítás hatása továbbra is jelentős, nemzetgazdasági szinten szükség van rá. Olyan támogatási rendszer kellene, amely előre tekintve megteremti a létfeltételeit azoknak az egységeknek, melyek a kapcsoltenergia-termelés hasznát jelentős mértékben átadják a távhőfogyasztóknak.

Szükség van néhány, már megtérült gázmotoros projekt alacsonyabb szintű támogatására is, hogy a távhő árát ne kelljen drasztikusan megemelni. Azok a gázmotorok, amelyeknek az év végén megszűnik a termelése, újból a piacra kerülhetnek. Az országban megjelennek a komplett eladó használt gázmotoros fűtőművek. Ezekkel – új név alatt – elvben újra lehet engedélyért pályázni a hivatalnál.