Reformok négy fronton

„A Magyar Energia Hivatal (MEH) legfrissebb adatai megint alátámasztották a kötelező áramátvételi rendszer (KÁT) mára már közhelyszerűen emlegetett anomáliáit: 2010 első felében a rendszeren belül közel 68 százalékot képviselt a hővel kapcsolt áramtermelés támogatása, amely mintegy 30 milliárd forintot tett ki, tehát csak a maradék egyharmadnyi jutott a megújulóalapú energiatermelésre, miközben a támogatás összege közel kétmilliárddal nőtt 2009 első fél évéhez képest” – mutatott rá az Andrékó Kinstellar ügyvédi iroda energiajogi praxisát vezető partnere. Dr. Ferenczi Kristóf szerint fontosak a KÁT-nak a nyilvánosság előtt kevésbé ismert működési problémái is, és bizonytalanságot teremt, hogy még nem lehet biztosat tudni a jelenlegi KÁT-szabályozás 2010 decemberével megszűnő rendszerét követő előírásokról sem.

Ugyanakkor különböző munkacsoportok négy fronton is a változásokon dolgoznak. A szakember szerint ez mindenképpen üdvözlendő, de az ügyvédi iroda ügyfélkörét alkotó befektetők és finanszírozók szempontjából az is fontos lenne, hogy e négy szál idővel találkozzon, lehetőség szerint egy és ugyanazon jogszabálycsomag formájában. Konkrétan arról van szó, hogy a rendszerirányító Mavir Zrt. is készített javaslatot a KÁT megreformálására, s a MEH-nek a VET-et módosító tervezete is érinti a területet, ahogyan az uniós kötelezettségünk alapján készítendő, a megújulóenergia-termelésre vonatkozó nemzeti cselekvési tervünk is, de kormányzati szándék is a terület újragondolása.

Részben már nyilvánosságra kerültek a fenti, bár még változóban lévő elgondolások. Az új VET például a KÁT-rendszer kapcsán foglalkozna a hidro- és a légtermikus energia hasznosításával, megteremtené a zöldbizonyítvány bevezetésének alapjait, megjelenne egy új engedélyezési szint az erőművekre, jó eséllyel a megújulókra is. A szélerőmű létesítése engedélyköteles maradna. Ám még nem tudni, mi lesz a KÁT-rendszerből kikerülő kapcsolt termelők akár 2015-ig meghosszabbított engedélyeivel. „Van ugyanis egy furcsa kitétel a VET-javaslatban” – hívta fel a figyelmet Ferenczi Kristóf. Mégpedig az, hogy a „körülmények jelentős változása esetén” módosítható a KÁT-os termelő engedélye, és ez az új VET szerint az egyedi engedéllyel rendelkezőkre is vonatkozna. Ennek a következményei még nem láthatók. Ismert, hogy a MEH egyedileg számos kapcsoltan termelő engedélyét is meghosszabbította 2015-ig, bár a rendszer 2010 végén megszűnne.

A Mavir főleg a KÁT-mérlegkör működését tenné kiszámíthatóbbá. Ma az áramtermelők szívesen felültervezik havi termelésüket, hogy minél nagyobb előleget vehessenek fel rá. A kereskedők vásárlásuk alultervezésében érdekeltek, mert így kevesebb KÁT-os, vagyis drágább áramot kell megvásárolniuk. A visszaélések viszszaszorítása érdekében a Mavir megszüntettetné a termelőknek történő előlegfizetést, a rossz menetrendadást sokkal szigorúbban büntetné. A KÁT-on belül stabilan termelt részt a mai rendszerben adná el, a többit a HUPX-en.

A kormány anyaga szerint az időjárásfüggő termeléssel előállított áram kötelező átvételi ára legyen piaci szintű, a biomassza-termelésé – ha nem áll meg a lábán – kaphasson állami támogatást. VG

Nyitott ügyek

Még nem látható például, hogyan alakul a biomassza-alapú áramtermelés támogatása. A kormányzati munkaanyag és a VET módosító tervezete szerint a területet a továbbiakban egyedi (akár fix összegű) támogatás is segíthetné, a Mavir munkaanyagában szereplő, a KÁT-rendszer működésének a megreformálására irányuló gondolatokat egyelőre sem a VET-módosítás, sem a kormányzati munkaanyag nem tükrözi.