Szabályozásra vár az Alpiq

Az Alpiq Energia Magyarország Kft. anyavállalata, az Alpiq Holding Ltd. 2009 elején jött létre a svájci Atel és az EOS energiaipari társaságok összeolvadásával. Az idén várható a kft. integrációja az Alpiq Energy SE európai részvénytársaságba, amely a csoport közép-európai tevékenységét fogja össze. A kft. a növekvő magyarországi árampiac egyik legnagyobb független kereskedőcége.

Az Alpiq a többi hazai áramkereskedőhöz hasonlóan nagyon várja a megújuló alapú energiahordozóból és a hővel kapcsoltan előállított áram kötelező átvételére vonatkozó új szabályozást. Ismert ugyan, hogy ennek tervezete október 6-án a kormány elé kerül, s a kormány szándékai szerint hamarosan megszületnek az előírások is, de az átmeneti időszak a piacon bizonytalansághoz vezet, ahonnan viszont egyenes az út az áram bizonyos mértékű drágulásáig. „A jövő évre vonatkozó árameladási szerződéseink egy részét már megkötöttük. Mivel az új KÁT-szabályozást nem ismerjük, árajánlatainkat a ma rendelkezésünkre álló információk alapján voltunk kénytelenek meghatározni. Nem tudjuk, hogy a jövőre általunk szállítandó áramon belül mely időszakokban milyen arányt képez majd a kötelezően átveendő, s hogy az mennyibe fog kerülni. Ráadásul vannak vevőink, amelyek már a 2012-es mennyiségre is kérnek ajánlatot, ez esetben még nagyobb a bizonytalanság” – nyilatkozott Martényi Attila, a társaság ügyvezető igazgatója. A KÁT-ra vonatkozó bizonytalanságon nem akar keresni a cég, de veszíteni sem. Ezért – hasonlóan a többi kereskedőcéghez – a KÁT mennyiségére és árára vonatkozó bizonytalanság végső soron megjelenhet az árazásban is. Ez úgy történik, hogy a felhasználó az előre nem tervezhető, havi szinten változó KÁT-költséget egyéves fix KÁT-felárral fizeti meg a kereskedő felé az áram árában. A fix felárnak egy bizonytalan mértékű költséget kell fedeznie, ezért a kereskedő a felárat úgy állítja be az áraiba, hogy a veszteség kockázatát minél inkább csökkentse. Emiatt viszont adott esetben többet fizethet a vevő. Ugyanezen a mérlegelésen van egyébként túl a többi hazai áramkereskedő is. Amelyek nagyobb kockázatot vállalnak, alacsonyabb felárra adhatnak ajánlatot, amelyek óvatosabbak, magasabbra. „Tulajdonképpen piaci tényezővé vált a KÁT-felár terén folyó verseny” – mutatott rá Martényi Attila.

E felár akkor is kisebb lehetne, ha a kereskedőknek nagyobb rálátása lenne a KÁT-rendszerben folyó áramtermelésre, mert pontosabban tudnák tervezni majdani vásárlásaikat, s kalkulálni áraikat. Bár a termelők kiléte és alapadataik kigyűjthetők az energiahivatal honlapjáról, de az adatbázis nagyon komplex és folyamatosan változik, a kereskedők még annak ismeretében sem tudják pontosan nyomon követni a többtucatnyi termelő pillanatnyi tevékenységét.

Van persze eszközük a felhasználóknak is, beszerzési költségeik csökkentésére. Ám megint csak a kisebb kockázat–potenciálisan magasabb ár, és nagyobb kockázat–potenciálisan alacsonyabb ár páros között választhatnak az Alpiqnál. „Partnereinknek kínálunk az említett becsült áron alapuló fix KÁT-feláras csomagon kívül olyat is, amelynél a felárat minden hónap végén, a Mavirnál elérhető tényleges termelési és költségadatok alapján számoljuk el” – mondta Martényi Attila. Sok nagyfogyasztó elkéri mind a két ajánlatot, s úgy választja ki a megrendelt csomagot.

A piaci bizonytalanságot oldaná, ha átláthatóbbá válna a rendszer, és ha megszületne az új KÁT-szabályozás. Ha a szabályozás változása miatt az elszámolás módja is más lesz, a havidíjas csomagok újratárgyalhatók a cégnél, hiszen annak a lényege a tényleges KÁT-költség megfizetése. Jelenleg egyébként a piacinál 80-100 százalékkal drágább a hazai versenypiaci kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak eladott és általuk továbbértékesített KÁT-energia, amely az összfogyasztás 15-20 százalékát teszi ki. VG