10 százalék: A vezetők harmada bevallja, hogy korrupt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNehéz időkben, mint a mostani, az emberek hajlamosak olyan eszközökhöz nyúlni, amivel jó gazdasági körülmények között nem próbálkoznának – mondta Bíró Ferenc, az Ernst & Young üzletágvezetője. Az eddigi egyik legrészletesebb magyarországi korrupciófelmérés három olyan pontot talált, amely indokolhatja, miért sokkal rosszabb az itteni helyzet a nyugati példáknál.
Egyrészt a cégek alapvető lépéseket nem tesznek meg a belső vizsgálatért. Nem bonyolult vagy sok pénzt igénylő szabályok sokaságára kell itt gondolni, hanem olyan rutineljárásokra, mint az új munkatársak referenciáinak ellenőrzése, az etikai kódex, vagy a lehetőség az etikai vétségek bejelentésére. Nyugat-Európában például a cégek kilenctizedénél van etikai forródrót, míg itthon ez az arány alig haladja meg a tíz százalékot. Ez nem feltétlen azt jelenti, hogy aki nem vigyáz, az korrupt lenne, de az egyik legelterjedtebb mítosz, hogy a saját cégnél nem lehetnek visszaélések – figyelmeztettek az előadók.
De nincs bizalom az állam felé sem. A korrupciót szabályozó és büntető jogrendszert gyengének ítélik a vállalatok vezetői, s nem igazán bíznak meg a rendőrségben sem. Ráadásul a bírósági ítélkezés is lassú, például míg az Egyesült Államokban Bernie Madoff korrupciós botrányánál a letartóztatás után hat hónappal meg is született az ítélet, addig Magyarországon a Zuschlag-ügy tárgyalása hat évvel az első vizsgálat után jutott el a másodfokig.
Az állami közbeszerzésekről egyébként is lesújtó véleménnyel vannak a cégvezetők. Sokatmondó a tény, hogy az ezt firtató kérdéseknél volt a legnagyobb, egyharmados a nem válaszolók aránya. Ehhez képest amikor azt kérdezték az igazgatósági tagoktól, hogy mástól, informálisan hallottak-e már arról, az elnyert összeg mekkora részét „illik” visszaadni a pályázat kiírójának, feltűnően sokan válaszoltak úgy, hogy másoknál 10 százalék körül szokott lenni ez az arány. A vezetők több, mint fele gondolja úgy, hogy egy közbeszerzési eljárásnál fontosabbak a személyes kapcsolatok, mint a pályázat tartalma.
Végül erős a félelem a vállalat hírnevének romlásától is. A cégek tartanak a korrupciós hírek publikálásától, még olyan esetekben is, amikor a dolgozó vétségéért nem felelős a vezetés. Ezért az ügyek jelentős részét megpróbálják házon belül rendezni, legfeljebb közös megegyezéssel szerződést bontanak a lebukott munkatárssal. Döbbenetes a tény: a vezetők csupán tizede nyilatkozott úgy, hogy a rendőrséghez fordulna, ha tudomást szerezne egy korrupciós ügyről. Pedig, ahogy arra az előadók is felhívták a figyelmet, nem csak akkor lehet botrány, ha egy ügyet a rendőröknek jelentenek először. Sokkal jobban tudja rontani a cég hírnevét, ha egy botrányról a sajtó szerez előbb tudomást – pedig ez gyakran nehezebben elkerülhető, mint a hatósági vádemelés.
Lesújtó számok a korrupcióról
(300, legalább ötven főt foglalkoztató cég igazgatósági tagjai körében végzett felmérés, Ernst & Young, MKIK)56 százalék szerint fontosabb a közbeszerzéseknél a személyes kapcsolat, mint a pályázat minősége
47 százalék számolt be tágabb üzleti környezetéből olyan esetről, amikor egy üzleti csoport eredményesen gyakorolt nyomást a szabályozási környezet kialakítóira
46 százalék szerint sok a törvényi kiskapu
33 százalékban nem követte intézkedés a feltárt etikai vétségeket
30 százaléka a válaszadóknak nem utasítana el egy korrupciós ajánlatot
17 százaléka a vállalatoknak állított fel a belső szabályok betartásának ellenőrzéséért felelős osztályt
16 százalékát a szakmai önéletrajzoknak meg sem nézik, mielőtt kulcspozícióba vesznek fel munkatársat
11 százaléka a cégeknek használ etikai forródrótot
10 százalék fordulna rendőrséghez, ha korrupcióval találkozik
56 százalék szerint fontosabb a közbeszerzéseknél a személyes kapcsolat, mint a pályázat minősége
47 százalék számolt be tágabb üzleti környezetéből olyan esetről, amikor egy üzleti csoport eredményesen gyakorolt nyomást a szabályozási környezet kialakítóira
46 százalék szerint sok a törvényi kiskapu
33 százalékban nem követte intézkedés a feltárt etikai vétségeket
30 százaléka a válaszadóknak nem utasítana el egy korrupciós ajánlatot
17 százaléka a vállalatoknak állított fel a belső szabályok betartásának ellenőrzéséért felelős osztályt
16 százalékát a szakmai önéletrajzoknak meg sem nézik, mielőtt kulcspozícióba vesznek fel munkatársat
11 százaléka a cégeknek használ etikai forródrótot
10 százalék fordulna rendőrséghez, ha korrupcióval találkozik
-->
