Betelt a pohár – adta át a háziorvosok véleményét egyikük Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkárnak országjárása utolsó állomásán, a budapesti Semmelweis Egyetemen tartott fórumán. Az orvos azt is világossá tette: nagy reményt fűztek az ágazatban dolgozók az új kormányhoz, hiszen ellenzékben nyolc éve volt a felkészülésre, de az elmúlt kilenchavi kormányzás után sem látják, hogy kidolgozott terve lenne az egészségügy megmentésére.
Nem ez volt az egyetlen keserű felszólalás a kedd esti fórumon. Szakdolgozók mondták el: harmincévi, három műszakos és folyamatos szolgálat után 100 ezer forintot visznek haza havonta, így nem érdekli őket a nagypolitika, ők szeretnének megélni a fizetésükből. De a kritikátlanul alacsony bérek miatt úgy látják, most sincs társadalmi megbecsülése a gyógyítóknak, ezért, aki teheti, kivándorol.
„Munkám elismerésének mércéje lesz, hogy meg tudom-e győzni a politikát az ágazat legégetőbb gondjáról, a tarthatatlan fizetésekről; az emiatt bekövetkezett migráció az egészségügy sorsfordító kérdése” – jelentette ki az államtitkár. És megvédve az ágazat megmentésére készült Semmelweis-vitairatot, hozzátette: az azzal a szándékkal készült, hogy az egészségügyi dolgozók véleményével kiegészítve kerüljön a kormány asztalára. Ezt méltányolja az ágazat – fogalmazott Tulassay Tivadar, a vendéglátó egyetem rektora, aki szerint az egészségügy változtatása a 24. órában van, sok időt elpazaroltak az előző kormányok.
A Semmelweis-vitairat átdolgozott változata tegnap került a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője elé. Ennek alapján pontos digitális kapacitástérkép készül a hazai ellátórendszerről, az egyes intézmények kihasználtságáról, a betegforgalomról. Ezzel bizonyítja Szócska Miklós, miért és mire is kell többletpénz az ágazatnak. A cél a humán- és a technológiai erőforrás koncentrációja, amely a betegellátás biztonságát is javítaná – állítja. Nem akarnak mindenáron államosítani, a fővárosban is az önkormányzat kezdeményezte kórházainak állami működésbe adását. Ám ez olyan egészségügyi menedzsmentrendszer lenne, amelyben az állam venné kézbe az intézmények kapacitásainak összehangolását, a betegforgalom irányítását. Nem ellenzik a szektorsemleges tb-finanszírozást, de nem a magánklinikáké, hanem a közszolgáltatásé az elsőbbség.
„Az egészségügyi intézmények integrációja önmagában nem oldja meg az ágazat pénzhiányát” – mondta lapunknak Szilvási István, a Semmelweis Egyetem nukleárismedicina-professzora. A politika nem bújhat ki az alól, hogy meghatározza: milyen alapvető ellátás jár a tb-járulék fejében, s miért kell önrészt fizetnie a betegnek. Ha ezt nem vállalja, az integráció önmagában kevés. Az alapvető csomagra épülhet ki a kiegészítő biztosítások rendszere, amely többletforrást hoz az ágazatba – véli a professzor. „Sokat várunk attól, hogy az ágazatot irányító államtitkár meggyőződött az egészségügyi intézmények állapotáról” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Stubnya Gusztáv, a Semmelweis Egyetem stratégiai főigazgatója. Ha nem íróasztal mellől döntik el, hogy a betegek melyik kórházba mehetnek, hanem a természetesen kialakult rendszer mentén szervezik át az ellátást, már önmagában megtakarítást jelent. A tényleges betegutak szerint módosulhat az új egészségügyi struktúra – tette hozzá.
Egyetért a szervezett betegutakkal Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász is, aki kérdésünkre úgy fogalmazott: „Szócska Miklósnak van mozgástere, de pénze nincs. Ám az összegyűjtött releváns információkkal olyan tükröt ad a politikának, amelyre már lehet és kell pénzt adni.” Kiderül, hol vannak különbségek a rendszerben, milyen az orvos-nővér ellátottság, hol vannak kihasználatlan, hol pedig hiányzó kapacitások. S az Új Széchenyi-tervből ígért forrásokat e szerint kell felhasználni.
Spontán kezdeményezés az alap
A Semmelweis-terv nagytérségi ellátórendszereket hozna létre, amelyek a természetes, ma is használt betegutak mentén jönnek létre. Az ott lévő kórházak és szakrendelők és alapellátó intézmények funkcionális integrációja révén 300-500 millió forintot takaríthatnának meg megyénként a közös gyógyszer-, élelmiszer-, kötszer-, energiabeszerzésekkel. Vannak már ilyen spontán kezdeményezések, ezekre alapozhatnak.Emellett más források után is néz az államtitkár. Bár nem kívánta megnevezni ezeket, nyilvánvaló, hogy az úgynevezett hamburgeradóra utalhatott, amelyből akár 100 milliárdos bevétel is származhat.
Ám a lapunknak nyilatkozó szakemberek attól tartanak, hogy ezt a pénzt is bekebelezné az államkassza, pedig bizonyítható: a káros szenvedélyek, a cigaretta, az alkohol okozta egészségkárosodás gyógyítása ennél is nagyobb veszteséget okoz az Egészségbiztosítási Alapnak.
Emellett más források után is néz az államtitkár. Bár nem kívánta megnevezni ezeket, nyilvánvaló, hogy az úgynevezett hamburgeradóra utalhatott, amelyből akár 100 milliárdos bevétel is származhat.
Ám a lapunknak nyilatkozó szakemberek attól tartanak, hogy ezt a pénzt is bekebelezné az államkassza, pedig bizonyítható: a káros szenvedélyek, a cigaretta, az alkohol okozta egészségkárosodás gyógyítása ennél is nagyobb veszteséget okoz az Egészségbiztosítási Alapnak. -->
