Komoly összegbe kerül a litván határ közeli kisvárosban az is, hogy három lakótelepet, óvodákat, iskolákat és egy sor egyéb intézményt építenek az atomerőmű-építésen dolgozók és családjaik elhelyezésére. Az átadás után a lakóépületeket majd felújítanák, és a lakásait eladják. Már most négyezren dolgoznak a helyszínen – amelyet magyar újságíróknak is megmutattak –, de lesznek még 6,5 ezren is. (Nem tudni, hogy a paksi projekt ilyen célú kiadásai beleértendők-e a fenti, 10-12 milliárd euróba.)
Mindkét atomerő kizárólagos állami tulajdonban lesz, ám Fehéroroszágban ez lesz az első, és voltak bőven ellenzői is. Utóbbiakat azzal szerelték le – a Fehérorosz Biztonsági Tanács építkezést kimondó, 2008-as döntésén túl –, hogy az éveken át rendre kiújuló orosz-fehérorosz energiavitáknak az ország áram-önellátásának megteremtésével lehetne véget vetni. Paks II. mellett is érv az importkiváltás, de közben a hazai energiaszakma egy része sokallja a kétszer 1200 megawattnyi kapacitást, és túl korainak is tartja a beruházást. Magyarországon az atomenergia elfogadottsága magas, de bőven vannak, akik környezetvédelmi, biztonsági vagy gazdasági megfontolásból ellenzik a beruházást.
Az első új, osztroveci blokkot 2016-ban, a másodikat 2018-ban kellett volna átadni, a most hivatalos átadási határidő 2018 és 2020. A hazai kivitelezés 2018-ban kezdődik, az átadások pedig 2025-re és 2026-ra várható.
Az osztroveci és a paksi megállapodás is lehetővé teszi az atomerőmű nagy radioaktivitású hulladékának Oroszországba történő visszaszállítását. Az ezzel kapcsolatos, részletes stratégiát később dolgozzák ki – mondta el lapunknak Alekszej Mihajlovics Bondar a létesítmény kivitelező főmérnöke. Magyarországot itt kötik az uniós szabályok, amelyek szerint e hulladék végleges elhelyezkedéséről vagy abban az országban kell elhelyezni, ahol keletkezett, vagy máshol, de ellenőrizhetően. A paksi és osztroveci erőművet is érinti, hogy az orosz törvények szerint Oroszországban nem helyezhetők el véglegesen más országok nukleáris hulladékai.
A Roszatom Magyarországon 40 százalékos helyi beszállítói arányt vállalt, Fehéroroszországban 30 százalékost. A jelentős beszállításnak számító turbinára vonatkozó hazai megbízásért a német Siemens, a francia Alstom és esetleg az orosz Szilovije Masini szállhat ringbe, Osztrovecben az utóbbi társaság termékét építik be.
Magyar berendezések Osztrovecben
A belorusz erőmű számára a felerészben orosz kézben lévő Ganz EEG nyolc keringető szivattyút gyárt a társaságtól kapott tájékoztatás szerint. Az orosz megrendelő a múlt héten elvégezték a berendezések makettjein a kontrollméréseket. A gyártás már megkezdődött. Az első négy berendezés még az idén elkészül, a második négy várhatóan jövőre. Egy-egy szivattyú motorjának a teljesítménye 5,5 megawatt. A Ganz EEG ezen kívül gyárt a belorusz erőmű számára mintegy 90 különböző teljesítményű 2-es, 3-as és 4-es biztonsági fokozatú, nemesacélból készülő szivattyút, amelyek bóros víz szállítására is alkalmasak.
