Idén nagymértékben megcsappan azon hazai szélerőművek száma, amelyek támogatást kaphatnak. Emiatt jelentős piaci mozgások várhatók, mert az érintett létesítményeknek új, életképes működési konstrukciót kell keresni. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól kapott válasz szerint most a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) 32 kvótahatározattal rendelkező szélerőmű termel, vagyis ennyi kaphat támogatott árat adott mennyiségű áramért. Ezek az erőművek 21 szervezethez tartoznak, összesen 152 széltoronyból állnak, az együttes beépített teljesítményük pedig 305,15 megawatt. Összehasonlításképp egy paksi blokk 500 megawattos.
Ebben az évben kilenc erőmű kilenc KÁT-kvótahatározata járna le, ez 36,45 megawattot jelent.
Ám egyikük már tavaly kiesett a rendszerből, mert kimerítette az idei kvótáját is, így 2018-ban csak nyolccal lesznek kevesebben, ami 34,45 megawattnyi mínusz. Jövőre lejár két további, együtt 26 megawatt teljesítményű erőmű kvótajogosultsága is, tehát 2018-ban és 2019-ben összesen a ma működő kapacitások közel 20 százaléka kerül ki a KÁT-ból. Jellemzően kisebb erőművekről van szó, a piac legnagyobbjának, az Iberdrolának csak 2022-ben jár le az engedélye.
Fotó: MTI/Varga György
A KÁT-ból kieső szélerőművek közül azok kerülnek a legnehezebb helyzetbe, amelyek mellett a tulajdonosaik nem rendelkeznek más olyan eszközzel (gázmotorral, naperőművel, áramtárolóval), mely alkalmas arra, hogy a széltoronnyal egységes rendszert alkotva gazdaságossá tegye a működést. Egy széltornyot azért kockázatos önmagában működtetni, mert a hazai adottságok mellett az átlagos kihasználtságuk jellemzően 30 százalék alatti, működésük folyamatossága és termelésük nagysága nehezen tervezhető. Így nehezen kapnak jó árat piacra vitt portékájukért, ám elég magas árat kell fizetniük a Mavirnak a kiegyenlítő energiáért.
Nincs kizárva, hogy némelyiket le fogják állítani, de nem tartom jó lépésnek, hisz fiatal, környezetkímélően működő, megújuló forrást hasznosító létesítményekről van szó, amelyek akkor is értéket képviselnek, ha nem a KÁT-ban működnek
– válaszolt a Világgazdaság kérdésére a 6,5 megawattnyi szélerőmű-kapacitással rendelkező Alteo Nyrt. vezérigazgatója.
Ifjabb Chikán Attila szerint a megemelkedett áramárak mellett ugyanakkor a széltornyok önmagukban is ki tudnak termelni annyi pénzt, amennyi fedezi a kiegyenlítő energia árát, a karbantartás, a biztosítás és más kiadások költségét úgy, hogy nullszaldó körül maradnak. A vezérigazgatót azért kérdeztük, mert két éve azt nyilatkozta, hogy cége vizsgálja, érdemes-e megvásárolni egyes, KÁT-ból kieső szélerőműveket.
Mint kiderült, az Alteót most is aktívan érdekli a lehetőség, de további opció az üzemeltetés, amelyet a társaság az 50 megawattos gázmotorral rendelkező szabályozási központján keresztül végez. Az Alteo egyik szélerőműve tavaly júliusban esett ki a KÁT-ból, kettő az idén, a negyediknek még jó néhány évig jár a támogatás. „Elsőként csatlakoztattunk ilyen létesítményt szabályozó központhoz” – közölte Chikán Attila.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
