A Moderna piaci értéke a 100 milliárd dollárt is meghaladta már szerdán; az amerikai tőzsdére 2020-ban bevezetett cég ezzel túlszárnyalta még az aszpirin feltalálóját, a német Bayer AG-t is. Pedig az idén 19 milliárd dolláros bevétellel kalkuláló cég egy éve még egyetlen piacképes termékkel sem rendelkezett, sőt egyetlen gyógyszere, vakcinája sem ment még át akkor a klinikai teszteken.
Azóta a világ legtöbb országában engedélyezték már a SARS-CoV-19 vírus ellen kifejlesztett, mRSN-alapú oltóanyaga használatát, amelyből a Moderna várhatóan több mint 1 milliárd adagot szállít le az év végéig. A társaság vezérigazgatója pedig a Bloombergnek már arról beszélt, hogy a Moderna mRNS-alapú gyógyszereket fejlesztésébe kezdett a szívbetegség, a rák, valamint az öröklött, genetikai alapú betegségek kezelésére is. Stéphane Bancel hozzátette: a Modernának arra is jó esélye van, hogy világelső legyen a nemrég felbukkant nipa (NiV) és zika (ZIKV) vírusok elleni oltóanyagok, sőt, egy mRNS-alapú, HIV-vírus elleni vakcina gyártásában is.
Az elmúlt negyven évben több mint ötven, emberre veszélyes új vírust azonosítottak a szakértők. Ezek közül azóta mindössze három ellen fejlesztettek ki engedélyezett vakcinát. Bancel szerint ez óriási lehetőség a Moderna számára, amely tíz ilyen vírusok elleni oltóanyag tesztelésén dolgozik most is.
Ezek közül csak egy a koronavírus elleni emlékeztető oltás. Folyamatban van egy szezonális influenzavírus elleni vakcina klinikai tesztelése, valamint a HIV-vírus elleni oltóanyag tesztelése is elkezdődhet még 2021-ben. Még ebben a negyedévben elkezdődik a klinikai tesztek harmadik szakasza a herpeszvírusok családjába tartozó cytomegalovírus (CMV) elleni Moderna-oltásnál is; ez a vakcina a terhesség alatt is védelmet nyújthat a súlyos magzati károsodásokat okozó fertőzés ellen.
Ám a koronavírus elleni oltással ellentétben ezek engedélyezésére minden bizonnyal éveket kell majd várnia a cégnek, hiszen az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) ezeket a vakcinákat nem gyorsított eljárásban vizsgálja majd, és vészhelyzeti használatbavételi engedélyt sem ad ki rájuk, ahogy tette ezt a koronavírus-járvány alatt.
Ráadásul az mRNS-alapú oltásoknál sem feltétlenül garantált a hatékonyság. Igaz ugyan, hogy az azonos elven működő Pfizer-BioNTech fejlesztésű koronavírus elleni vakcina is a legjobbak között van, de például a német fejlesztésű CureVac, amely egy szintén mRNS-alapú koronavíru elleni oltás, csúfosan leszerepelt a teszteken. A hatékonysága a klinikai vizsgálatok szerint mindössze 48 százalék volt. (A kínai Walwax Biotechnology is kifejlesztett egy mRNS-alapú koronavírus elleni oltást, ennek már javában folyik a klinikai tesztelése.)
Az új oltóanyagok fejlesztése azért is kulcsfontosságú a Moderna számára, mert előrejelzések szerint a koronavírus-járványt a következő években világszerte visszaszoríthatják, így a vírus elleni oltóanyagok most még 72 milliárd dolláros globális piaca 2022-ben már csak 65 milliárd dolláros, két év múlva pedig "mindössze" 8 milliárd dolláros forgalmat hozhat a szereplőknek. A várakozások szerint a Moderna – nagyobb riválisához, a Pfizerhez hasonlóan – jócskán emelni fogja az emlékeztető oltások árát, hogy a kereslet visszaesését ellensúlyozza.
A cég vezetése elsősorban mégsem ebben, hanem a cytomegalovírus elleni oltás sikerében bízik. Ez az első ilyen vírus ellen kifejlesztett oltóanyag lenne a világon, és dollármilliárdokhoz juttathatná a Modernát, ha működik.
