Az elmúlt két év rendkívül viharos időszak volt a Disney életében. A cég legendás vezetője, aki a legnagyobb sikereket érte el a vállalatnak, 2020-ban távozott. Bob Iger helyét akkor egy másik Bob vette át. Bár Bob Chapeket maga Iger ajánlotta az utódjának, a dolog nem sült el túl jól: az új igazgatónak sikerült a szakadék szélére kormányoznia a Disney-t, ezért két év után menesztették is. Helyére pedig visszahívták Igert, vagyis az egeres cég nem bízta a véletlenre a problémák rendezését. Nem nyugtatja meg a kedélyeket az sem, hogy a Disney most nyilvánosságra hozta azokat az összegeket, amelyekkel a vezetőik zsebét tömték ki – erről a The Hollywood Reporter írt.
Chapek rövid vezetése alatt a botrányok egymást érték a cégnél, és pénzügyileg is elkeserítő számokról számolhattak be. Az sem tett jót a vállalatnak, hogy a még Iger irányítása alatt elindított Disney+ streamingplatform hatalmas veszteségeket termelt, és csak óriási tőkeinjekciókkal tudott versenyben maradni a konkurenciával. Ezt tetézték a koronavírus-járvány miatti leállások is. 2022 áprilisában például Chapek egyik bizalmasa, a cég ügyvezetője és kommunikációs igazgatója, Geoff Morrell belevezette a Disney-t a Florida állammal folytatott melegpropaganda-ügybe, ami visszájára sült el. Az állammal történő vita miatt a vállalat elbukta a floridai adókedvezményeit, valamint számos befektetőjét. Morrell, aki csak néhány hónapja volt ekkor a cégnél, gyorsan távozott, de a romokat hátrahagyta Chapeknek.
A Walt Disney-nél már nem nézik jó szemmel a home office-tA Disney-nél a heti négy napra vonatkozó előírás viszonylag szigorú más nagyvállalatokhoz képest. |
Bár a vezetőség mindenhol spórolásról beszélt, illetve arról, hogy meg kell húzni a nadrágszíjat, ez nem mindenkire volt igaz. Chapek a 2022-es pénzügyi évben ugyanis 24,2 millió dollár keresett a Disney vezérigazgatójaként. Ez a hírek szerint valamivel alacsonyabb, mint a 2021-es javadalmazása. Emellett számíthat még 20,4 millió dollár végkielégítésre is a kirúgása miatt. A végkielégítés tartalmaz 12,6 millió dollárnyi Disney-részvényt, a többi része készpénz. Bob Iger a távozása előtti utolsó pénzügyi évben 15 millió dollárt kapott úgy, hogy részben ügyvezető elnökként dolgozott a cégnél.
A hírek szerint Iger 27 millió dolláros éves fizetésért tért vissza tavaly novemberben a céghez.
Állítólag a különböző bónuszokkal 42 millió dollárig is feltornászhatja a bevételeit.
Miközben a régi-új vezető igyekszik rendet tenni a vállalatnál, meg kell harcolnia Nelson Peltz aktivista befektetővel, aki most azon dolgozik, hogy bekerüljön az igazgatótanácsba. Peltz mindent megtesz , hogy meggyőzze a Disney részvényeseit, hogy a 2023-as éves közgyűlésen szavazzanak rá. A Disney jelenlegi vezetése ugyanakkor próbálja elkerülni az aktivista befektetők nyomásgyakorlását.
A Disney még nem tűzte ki a közgyűlés időpontját és helyszínét. A The Hollywood Reporter úgy tudja, hogy a cég először szeretné megtalálni Iger megfelelő utódját. A jelenlegi vezérigazgató segít az igazgatóságnak kiválasztani a megfelelő jelöltet, és azt is vállalta, hogy részt vesz az utód felkészítésében és mentorálásában, hogy elkerüljenek egy újabb Chapek-féle fiaskót. Az igazgatóság elnöki posztjára két favorit van, egyrészt a már említett Peltz, akit a Trian Group aktivista befektetői csoport indít, illetve Mark Parker, aki jelenleg a Nike ügyvezető elnökeként tevékenykedik, a Disney igazgatótanácsának pedig hét éve tagja.
Iger egy mindent felfaló „szörnyet” csinált a Disney-ből
Bob Iger kétségtelenül a csúcsra juttatta az egeres céget az alatt a tizenöt év alatt, amelyet a vezérigazgatói poszton töltött. Ezt a sikert azonban kőkemény üzlettel és kíméletlen bekebelezésekkel érte el. Iger irányításával zabálta fel Mickey egér a Pixart 7,4 milliárd dollárért, a Marvelt 4 milliárdért vagy a Lucasfilmet szintén 4 milliárdért.
Azonban minden biznisz eltörpült a 20th Century Fox megszerzése mellett, amelyet 71,3 milliárd dollárért vásárolt fel a Disney.
Iger indította útjára a Disney+ streamingcsatornát, és több vidámpark megnyitása is az ő nevéhez köthető. Már közreműködött a hongkongi park 2005-ös megnyitójában, később pedig felépítette a kaliforniai egységet, valamint a sanghaji vidámparkot is.
Sokan úgy gondolják, hogy Chapek legnagyobb hibája az volt, hogy a legrosszabb pillanatban vette át a vállalat vezetését. Regnálására esett a koronavírus-járvány, ami a filmkészítésre és a vidámparkokra is hatással volt. Azonban a legnagyobb kihívás, amivel nem tudott megbirkózni, az a fogyasztói szokások egyre gyorsabban változása volt. A 2010-es évek végével egy olyan korszakba lépett az emberiség, amikor az interneten tömegek fejthetik ki a véleményüket, és ezek a vélemények szabályos megmozdulásokká válhatnak. Egy olyan szórakoztatóipari óriásvállalatnak, mint a Disney, folyamatosan monitoroznia kellett a világhálót, nehogy véletlenül szembemenjen egy olyan trenddel, amellyel dühös fogyasztók millióit szabadíthatja a nyakára. Ez a veszélyforrás okozta például a már említett Geoff Morrell vesztét is a cégnél.
